Űrvihar (Geostorm) 2017 - izgalmas akció-thriller, időjárási katasztrófákról

2018. február 13. 10:51 - Filmelemző

A Dean Devlin - Danny Cannon rendezőpáros látványos és pörgős akció-thrillert "rakott össze" a tavalyi év októberében, ami ugyan alig közepes értékelést kapott csupán az IMDb -n (5,4), mi mégis a jobban sikerült 2017 -es filmek közé soroljuk. A főszerepeket befutott sztárokra bízták, így Gerard Butler mellett Andy Garcia és Ed Harris alakíthatják a sztori kulcsfiguráit. A végeredmény egy katasztrófafilmbe "oltott" krimi lett, agyalós fordulatokkal. 

geostorm.JPG

Hogy mi a jó a Geostromban? Leginkább az, hogy a látvány mellett - mely egyébként önmagában vetekszik a hasonló kategóriájú filmekkel (pl. 2012, Holnapután) - kapunk egy jó kis fordulatokban gazdag, megfejtendő rejtélyekkel teli történetet is. Az egész kiszámíthatatlan és izgalmas, még akkor is, ha a cselekmény váza első pillanatra kicsit elcsépeltnek tűnik.

Adott egy környezeti katasztrófa - időjárási anomáliák sorozata - melyre megoldást találnak a Föld tudósai illetve mérnökei és megalkotnak egy Föld-körüli pályán működő műhold-rendszert (ami szabályozza a bolygó időjárását). Egyszer azonban ez a bizonyos rendszer "megbolondul" és maga okozza a katasztrófák sorozatát. Ekkor a NASA és az USA vezetői rögtön mozgósítanak egy csapatot a bajok felderítésére, mely csapatban kulcsszerepet játszik a műholdrendszer szellemi atyja, az azóta elbocsátott Jake (Gerard Butler). Innentől a film átmegy krimi-thriller keverékébe és egy érdekes nyomozást követhetünk nyomon, mely meglepő végeredményt hoz. Jake segítője saját testvére, Max (Jim Sturgess) és annak csodaszép barátnője, a kormányügynökként dolgozó Sarah (Abbie Cornish), illetve a Bukás című filmből (Hitler utolsó napjai) megismert Alexandra Maria Lara, aki az űrállomás vezetőnőjét alakítja. Mindannyian jól hozzák karaktereiket. Butler végre másik arcát is megmutathatja, hisz ezúttal nem pusztán verő-gyilkoló gépként akciózza végig a filmet, hanem nyomoz, gondolkodik, ironizál és érzéseket mutat be. Ha nem is az évszázad alakítását nyújtja, azért egy közepesnél tényleg jobb akció-thrillerhez mérten meglehetősen jól helytáll.

A filmben láthatunk láva-kitöréseket nagyvárosok kellős közepén, tengeri árhullámokat, melyek a sivatagokat is elöntik, jégesőket, teherautónyi jégtömbökkel és több száz kilométeres forgószeleket, óriási hurrikán-tölcsérekkel. Iszonyúan látványos képek, miközben a "háttérben folyó" nyomozás is fenntartja érdeklődésünket. A Geostorm teljesen leköti agyunkat talányaival és figyelmünket is grandiózus képeinek sorával. Izgalmas, látványos és fordulatos tehát, mely tulajdonságoknál többet nem is várhatunk egy alapvetően akciófilmnek megírt történettől. 

Az Űrvihart ajánljuk katasztrófafilm kedvelőknek, akciómániásoknak és mindazoknak, akik szeretik a műfajok közti "átjárásokat" vagyis ebben azu esetben a látványfilmek és agyalós thrillerek, krimik összevegyítését. Értékelésünk: 7,5 / 10

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

belyegkep_uj.jpg

***

3 komment

Miért jó film a Harag (Fury)?

2018. február 06. 18:06 - Filmelemző

David Ayer amerikai rendező háborús drámája (melyet sokan akciófilmként határoznak meg), igen vegyes fogadtatással került 2014 októberében a hazai mozikba. Ugyanakkor az USA -ban és Nyugat-Európában meglehetősen nagy sikerrel vetítették. (Jelenleg a legnagyobb filmes oldalon, az IMDb -n, 350 ezer véleményező átlagszavazata szerint 7,6 pontot ér, ami ismerjük el: nagyon szép eredmény.) A kritikai hangok egyik része a realitást kifogásolta, míg mások a technikai hibákat és a hatásvadászatot hozták fel a film ellen. Igazából azonban a Fury lényege az 1945 -ös nyugati fronthelyzet hangulatának megragadásában fogható meg. EBBEN zseniális Ayer műve és ez az, ami jóvá teszi az egészet. 

fury1.jpg

A sztori egy amerikai M4 Sherman harckocsi öttagú legénységének néhány küldetését és hősies önfeláldozással záruló végső bevetését mutatja be, mégpedig 1945 áprilisának Németországában.  Spoiler menetesen ennél jobban nem mennénk a történet boncolgatásába, inkább a pozitívumokat emelnénk, ki a címben szereplő kérdésre válaszolva. Miért jó a Fury? Például attól, hogy a bevezetőben említett módon, sikeresen megragadja a háború utolsó napjainak elkeseredett front-hangulatát, a küzdeni akarás, düh és mérhetetlen fáradtság illetve enerváltság érzésének megidézésével.

Ne feledjük: 1945 áprilisában az amerikai katonák már kerek 10 hónapja állnak folyamatos harcban (a Fury legénysége még régebben, hiszen mint kiderül: már Afrikában is bevetették őket), így szinte gyilkológépekké válva, önmagukat vonszolva, lelki sérülésekkel küszködve mennek előre, a parancsokat követve. A film szemléletesen tárja elénk a szereplők tekintetéből sugárzó érzést, mely a "túl sokat láttam" felkiáltással írható le leginkább. A megelőző hónapokban szenvedtek, gyilkoltak és barátokat láttak meghalni, vagyis szinte mindenen átmentek már, amin egy katona csak átmehet. Ennek megfelelően érzéketlenek és több tekintetben elállatiasodottak is. (Bárki az lenne, aki mindazon keresztül menne, amin ők.) Erre az elállatiasodottságra utal az elfogott SS tisztre rontó őrmester viselkedése és az a jelenet is, amikor az újonc közlegényt leteremti, amiért az nem tüzelt az ellenségre és értésére adja: még a gyerekekre is lőnie kell, ha fegyveresen közelítenének hozzájuk. A háború a végéhez közeleg, már csak hetek vannak hátra (május 7-én írják alá, Reimsben a fegyverszünetet), de minden amerikai katona végsőkig kimerült.

Brad Pitt tökéletes választás a harckocsi-parancsnok karakterének megformálására. Megjelenése, elszántságot tükröző viselkedése, határozott fellépése illetve a fiatalabb katonák felé mutatott kegyetlenségig fajuló harciassága a kiégett, de minden áldozatra kész harcos archetípusát idézi elénk. Jól csinálja. Hiteles, eleven az alakítása, ami arra utal, hogy Pitt nagyon is azonosulni tudott karakterével. Ugyancsak kiemelkedő jobbkeze (helyettese) Shia LaBeouf játéka, aki talán ebben a filmben nyújtja legérettebb alakítását. 

fury2.jpg

Ayer nagyon ügyesen bánik a fényekkel, hangokkal, háttérzenével és effektekkel, melyekkel tökéletesen megjeleníti a világháború mocskos, bűzös, nyomorral teli, lángoló, kiégett és minden pontján szenvedést mutató környezetét. A katonák uniformisa koszos, tekintetük fáradt, a levegőben folyton füst terjeng és szinte tapintható a halál. A Fury harckocsi katonái pedig csak teszik amit kell, teljesítik kötelességüket: felszámolják az útjukba eső ellenséges lövegeket, harci egységeket, lőállásokat. És mennek előre, nap nap után. A film érdekes jelenete, a német Tigris harckocsival vívott párviadal, melyben a sokkal fejlettebb német páncélost találékonysággal és ügyességgel győzik le. A scene hűen érzékelteti a szövetséges katonák Panzer VI. (Tigris) iránt érzett babonás félelmét, mely nem volt teljesen alaptalan, hiszen az 56 tonnás, 88 mm es löveggel ellátott monstrumok majdnem dupla akkora erőt képviseltek, mint az alig 30 tonnás Shermanok. (Sőt a harctereken 4-5 vagy akár 6 Sherman sem mindig tudott legyőzni egyetlen Tigrist.)

A végső bevetés egy kereszteződés védelme, melyet makacsul tartanak mindenáron. Heroikus a küzdelmük még akkor is, ha ennél a jelenetnél valóban sérül némileg a realitás és hitelesség. És mégis azt érezzük: ott vagyunk a srácokkal mi is, azt érezzük, amit ők, úgy szenvedünk, ahogyan ők szenvednek. Átélhető, katartikus az egész, valódi filmélményt nyújtva. 

Ami a végső mondanivalót illeti: Ayer nem rág a szánkba semmit, inkább hagyja, hogy maga a hangulat beszéljen helyette. Működik a dolog, hiszen "megmerítkezünk" a háború borzalmaiban, átérezzük a katonák fáradtságát, hősiességét, elkeseredett küzdeni akarását, majd megfogalmazódik bennünk a gondolat:

"... az ilyen embereknek köszönhetjük a békét, melyet generációnk készen kapott, míg ők az életüket adták érte..." 

A Fury egy jól elkészített háborús film, erős karakterekkel, jól kidolgozott látványvilággal, értékelhető mondanivalóval és nem hibátlan, mégis katarzist kiváltó realitással. Ajánljuk a háborús filmek kedvelőinek, Brad Pitt rajongóknak, tank-őrülteknek és főleg a hősies, önfeláldozó sztorikat szerető filmmániásoknak.  Értékelésünk: 8 / 10 pont!

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

belyegkep_uj.jpg

***

 

34 komment
Címkék: Brad Pitt Harag Fury

Szárnyas fejvadász 2049 - más megközelítésben

2018. január 29. 10:38 - Filmelemző

Az eredeti, Ridley Scott féle, 1982 -es Blade Runner első fogadtatása 35 évvel ezelőtt inkább vegyesnek volt nevezhető, mint egyértelmű sikernek, ám később valóságos kultuszfilmmé nőtte ki magát, idővel pedig óriási rajongótábora lett. Mindez főleg a film színészeinek volt köszönhető, vagyis az akkoriban 40 éves Harrison Ford, a csodaszép Sean Young és az Őrült Stone -t csak 10 évvel később leforgató Rutger Hauer szuggesztív játékának. Amellett valahogyan hatott a nézőkre az a kitalált világ, a maga replikánsaival és az emberi mibenlét kérdéseit feszegető felvetéseivel. Aztán tavaly "leporolták" a történetet és a Warner Bros úgy döntött: elkészítik a sztori folytatását. A rajongók persze örömmel fogadták a hírt, bár sokaknál beárnyékolta az örömöt, hogy a rendezést a lassú filmekről elhíresült (mondjuk ki: unalmas produkciókat készítő) Denis Villeneuve -re bízták. Ez volt az első rossz hír, a második pedig, hogy a főszerepet a nők kedvence (nyálland, La La Land főszerepét játszó) Ryan Gosling kapta. 

blade_runner.JPG

Ezek után türelmetlenül vártuk 2017 októberét, hogy végre megtudjuk: mit hozott össze a Villeneuve - Gosling páros? (Ugyan producerként bevonták a 80 éves Ridley Scottot is, de tegyük hozzá: de nem sokat osztott - szorzott a "jelenléte".) A végeredmény megosztotta (és megosztja ma is) a rajongókat: Blade Runner hard core fanok egy része szerint a folytatás méltó lett a 82 -es előzményhez, míg a mozinézők nagyobbik része szerint - és ide tartozunk mi is - meg sem közelíti azt. Hogy mi a baj vele? Először is maga a rendezés, mely irreális, természetellenes és hatásvadász világot mutat meg a nézőknek, melyben szinte az összes szereplő replikáns (a főhőssel együtt), ahol mindenki mesterkélten viselkedik, ahol nem létezik mosoly, vagy nevetés és ahol az emberi viselkedés torz, érzelemmentes sivárságból áll. Persze mondhatnánk erre, hogy ez egy disztópikus jövőbeni világ, melyet éppen ilyennek álmodott meg a rendező. Csakhogy ki hiszi el Villeneuve -nek, hogy 30 év múlva (2049-ben) a milliomosok élettelen betonházakban élnek majd, hogy mindenki elfelejt normálisan viselkedni, hogy eltűnik a jókedv, vagyis mindaz, ami emberivé tehetne bennünket? Valahogy túl művi az egész, amin az sem segít, hogy a főszereplők a mimika teljes kiiktatásával, faarccal tolják végig a filmet.

A Szárnyas fejvadász 2049 egy nyomasztó, sivár, idegesítő és holt unalmas alkotás, melyet csak a megszállott Blade Runner rajongók tudnak maradéktalanul élvezni (bár tuti, hogy még nekik is kell hozzá némi mazochizmus). Ami engem illet kétszer aludtam be rajta (egy - egy percre), pedig délután néztem meg és még egy ebéd utáni kávé is volt bennem. Tény: Villeneuve stílusát továbbra sem sikerült megszeretnem és nem tetszett, hogy egy műanyag hatásvadászattá silányította gyermekkorom egyik kedvencét.

Ami a szereplőket illeti: szegény Gosling küzd, mint disznó a jégen, de nincs könnyű helyzetben, hiszen karaktere nem nagyon igényli a nagyívű színészi játékot. Azért amit tud megtesz: keményen néz a kamerába és egy - két alkalommal ügyesen verekszik. De Villeneuve még ebben sem könnyíti meg a dolgát, hiszen a Szárnyas fejvadász 2049 -ben alig van akciójelenet. Leginkább Hans Zimmer effektjeit halljuk (hogy hangulatba kerüljünk) és a mérhetetlenül vontatott jeleneteket bámuljuk. Ami értékelhető, az a film fényképezése, kamera használata, színvilága, mely alapján egy oktatófilm is lehetne kezdő operatőrök, vágók, és vizuális szakemberek számára. A többi szereplő sem nagyon tud érvényesülni (mondjuk ilyen forgatókönyv és rendezés mellett csoda is lenne, ha sikerülne nekik): Harrison Ford rövidke alakítást nyújt, Jared Leto láthatóan nem találja a szerepben önmagát, a többiek pedig fel sem nagyon tűnnek.

blade_runner2.JPG

Az egészből nagyon hiányzik egy egész sereg dolog: a fantázia, az erős karakterek megléte, a szenvedély, a titokzatosság, a kiszámíthatatlanság és legfőképpen az emberi természetesség és hihetőség. Nagyon jót tett volna a sztorinak egy valódi női karakter is, amit az 1982 -es verzióban Sean Young meg is jelenített. A 2017 -es részben Ana de Armas kimondottan csinos nő, ahogyan Mackenzie Davis is, de valljuk meg: egyikükre sem emlékszünk a film megtekintése után 10 perccel. Ami a mondanivalót illeti: "átjön" ugyan a film végére, de kicsit szájbarágós és mesterkélt ez is, Villeneuve nem tudta úgy átadni, ahogyan Scott 35 éve.

A Szárnyas fejvadász 2049 -et egyáltalán nem javasoljuk a mozgalmas, akciódús filmek kedvelőinek (ők falra másznának tőle) és az elgondolkodtató, gazdag mondanivalójú filmekre vágyóknak sem. Leginkább a Ryan Gosling fanok járnak jól a megtekintésével, ha bedobnak előtte egy kávét (esetleg energiaitalt) elalvás ellen. Értékelésünk: 4 / 10

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

belyegkep_uj.jpg

***

9 komment

Hegyek között - egy romantikus, túlélős kalandfilm

2018. január 13. 11:27 - Filmes Harper

Megható és érdekes film lett a 2017 -es The Mountain Between Us, Kate Winslet és Idris Elba főszereplésével. Az alaptörténetet Charles Martin azonos című regénye adta, míg a rendezés Hany Abu-Assad nevéhez kötődik. A film műfaja: "romantikus-túlélős kalandfilm", ami tökéletesen fedi valóságot, hiszen a kaland a romantika és a túlélés is nagyjából azonos arányokban érzékelhető a történetben. Ugyanakkor van ebben a filmben még valami más is, ami nehezen megfogható, de kétségtelenül hatással van ránk és valahol a pszichológia területén keresendő. Két egymásra utalt, halálra ítélt ember kapcsolata, akik együtt kerülnek egy tökéletesen reménytelen helyzetbe, majd egymást segítve, biztatva és többször is megmentve, hihetetlen küzdelmek árán kevergőznek ki belőle (a csodával határos módon).

hegyek_kozt.jpg

Első olvasatra mindez elcsépelt és a filmvásznon sokszor "elsütött" sztorinak, sőt csipetnyi hatásvadászatnak tűnik, ... HA ... nem Kate Winslet és Idris Elba játszanák a főszerepeket. De velük valahogy működik a történet. Hogy mitől különleges az egész? Egyrészt attól, hogy a bemutatott karakterek elvben soha nem szerethetnének egymásba - egyikük frissen vesztette el rákbeteg feleségét, másikuk meg éppen nősülni készül - mégis megtörténik. A hihetetlen élni akarás, az elkeseredés, az állandóan újraéledő remény, a másikra való utaltság és a hősiesség az, ami egy hatalmas hullámként emeli magasra a két ember érzelemvilágát és juttatja át őket a helyzetükből adódó gátakon. EZ az, ami elgondolkodtatja a nézőt és ami széppé teszi a sztorit. 

Spoileresen folytatom. A férfi neurológus orvos, a hölgy újságíró. Mindketten Idahoba utaznak (egyikük egy orvos-kongresszusra, a másikuk egy fotózás kedvéért) majd dolguk végeztével hazafalé igyekeznek, a keleti partra. Ám a menetrendszerű járat nem indulhat el (az időjárás miatt), így egy kisebb gépet bérelnek, mely vállalja a felszállást. Sajnos azonban a pilóta agyvérzést szenved a levegőben és lezuhannak, mégpedig a lehető leginkább elhagyatott vidéken, hatalmas, hóval borított hegyek között. A helyzetük reménytelen: a gép farka - benne a helyzetjelző adóvevővel - leszakadt (és működésképtelen lett), vagyis nem találhatnak rájuk, élelmük pedig alig akad és mérföldekre sincs lakott terület (ráadásul meg is sérültek). A férfi és a nő, a pilóta kutyájával (Labrador retriever) napokig várják kimentésüket, végül elindulnak, hogy valami módon lejussanak a hegyről és megmeneküljenek. Útjuk, kétségbeesett kecmergés, amely alatt folyamatosan egymást biztatják, ... és ... egymásba szeretnek. 

A film kétharmada a főszereplők küzdelmeit mutatja be a túlélésért, majd a történet utolsó harmada már a megmenekülésük utáni időszakot tárja elénk. Mindketten ott próbálják folytatni életüket, ahol az megszakadt, de állandóan eszükbe jut a másik. ... Mert ... valami történt köztük ott fent a hegyen. Valami, ami az önfeláldozás, a szerelem és az odaadás nagyon ritka, nemes "elegyével" ajándékozta meg őket, és amely egy ember életében talán ha egyszer élhető át. A film vége nagyon megható és gyönyörű keretbe teszi a történetet, mentesen minden mesterkéltségtől. 

A Hegyek között egy szép film, két nagyszerű színész játékával, gyönyörű tájak bemutatásával (Vancouverben vették fel a jelenetek nagy részét) és érzelmek sokaságát átélve. Aki őrült izgalmakra, látványos akciójelenetekre vágyik, annak talán csalódást hozhat, de a romantikus történetek kedvelői nem fognak csalódni. Értékelésünk: 7 / 10

Ha tetszett, várunk a Facebook oldalunkon is!

***

belyegkep_uj.jpg

2 komment

Az elmúlt évek legjobb Liam Neeson filmje - Unknown (2011)

2018. január 05. 15:55 - Roger Ebert

Lelkes Liam Neeson rajongóként, mindig is nyomon követtem az idén már 66 éves ír-amerikai színész munkásságát és többször láttam szinte minden filmjét. Ezek közül az elmúlt 10 évet vizsgálva a 2012 -es Fehér pokol és a 2016 -os Némaság illetve az Elrabolva filmek mellett magasan kiemelkedik Jaume Collet-Serra 2011 -es rendezése, az Unknown (nálunk: Ismeretlen férfi címen került a mozikba).

liam_neeson1.jpg

A mű rövid elemzése előtt azonban a napokon belül mozikba kerülő legújabb Liam Neeson film, a "Nincs kiszállás" (The Commuter) - melyet mellesleg szintén Jaume Collett-Serra rendezett - megérdemel egy pár mondatos visszatekintést a színész szakmai múltjára. Neeson legelőször az 1984 -es Bountyban tűnt fel a nagyközönség számára (negatív szerepben), majd következett az 1986 -os Misszió és az 1992 -es Felhők közül a nap, mely utóbbiban náci tábornokot alakítva mutatta meg karizmatikus alkatát. Az igazi bizonyítás azonban 1993 -ban következett, amikor Spielberg elkészítette a Schindler listáját, melyben Neeson óriásit alakított. Ugyancsak kiemelkedő és emlékezetes színész-teljesítmény volt Michael Collins karakterének megjelenítése 1996 -ban, Neil Jordan kevésbé ismert, (az írek függetlenségi harcáról szóló) drámájában. A következő időszak számtalan kisebb szereppel érkezett a színész életébe - Star Wars - Baljós árnyak, Az átok, Igazából szerelem, Batman: Kezdődik, Mennyei királyság - majd jöttek sorban az Elrabolva filmek: 2008 -ban, 2012 -ben és 2015 -ben. Közben 2010 -ben a Szupercsapat egy kitűnő lehetőség volt Neeson számára, hogy bebizonyítsa: még akciósztárként is lehet intellektuális alakítást nyújtani olyan kisugárzással, ami csak nagyon kevesek sajátja Hollywoodban. Viszont a 2014 -es Sírok között és a 2015 -ös Éjszakai hajsza inkább átlagos, mint kiemelkedő akciófilmeket jelentettek Neson pályafutásában.

És most az Unkonwn -ról, melynek műfaja: akciófilm, de krimi történetnek is felfoghatjuk, fordulatossága, rejtélyes történetfűzése, érdeklődést fenntartó lendületessége és meglepetéseket tartogató scriptje miatt. A spanyol származású Jaume Collet-Serra eddigi összes rendezésében a feszültségkeltés mesterének bizonyult (lásd: Non-Stop, Éjszakai hajsza, Viasztestek, Zátony) és Liam Neesonnal is jól működő párost alkottak közös munkáik alkalmával. Mindezen tulajdonságok pedig az Unknown -ban is szépen megmutatkoztak: a film kezdetektől (szinte az első percektől) feszültséggel teli rejtélyeket vonultat fel Liam Neeson pedig tökéletes hitelességgel, a karakterbe illeszkedő könnyedséggel alakítja a történet központi figuráját. 

liam_neeson2.jpg

A sztori egyszerűen kezdődik - vigyázat: némi spoilerrel folytatom - adott egy házaspár, akik Berlinbe érkeznek egy tudományos konferenciára, ám elszakadnak egymástól és a férj autó-balesetet szenved. A főhős, Dr. Martin Harris (Liam Neeson) pár nap után tér magához, ám rá kell ébrednie: valaki más bújt bőrébe és saját felesége (Elizabeth - January Jones) sem akarja felismerni. Kezdetét veszi egy megdöbbentő hajsza: a férfi menekülése a rá vadászó bérgyilkosok elől, miközben nyomozni kénytelen valódi kilétének felderítése érdekében. Közben megismerkedik a csodaszép taxislánnyal, Ginával (Diane Kruger) és a exügynök, korábbi Stazi tiszt Jürgennel (Bruno Granz - aki a Bukásban Hitlert alakította). 

Az egész történetfolyam lendületes, izgalmas, számtalan fordulatot tartalmazó és kiszámíthatatlan. Végig együtt izgulhatunk a főhőssel, aki lépésről lépésre haladva kerül egyre közelebb az igazsághoz. Amikor pedig már azt hisszük, hogy megvan a megoldás: jön egy újabb csavar és minden a feje tetejére áll (a csattanó is nagyot szól). A film forgatókönyve, története és rendezése sokban emlékeztet Roman Polanski 1988 -as thrillerére, az Őrület -re, melyben Harrison Ford egy Párizsba utazó orvost alakít, akinek felesége tűnik el a nagyvárosban nyomtalanul. Az idegen európai nagyvárosokban "elveszve" és kiszolgáltatva nyomozó hétköznapi - de magasan képzett - középkorú családapa (köztiszteletben álló férj) motívuma közös pont és átélhető, átérezhető téma a mozivásznon is.

Az Unknown egy kimondottan jó film, remek forgatókönyvvel, színvonalas rendezéssel és szuper alakításokkal. Neeson hitelesen hozza a kétségbeesetten nyomozó átlagember karakterét, Diane Kruger pedig Boszniából Berlinbe menekült taxislány figuráját, aki akaratlanul keveredik a történetbe. (Szexis és gyönyörű ezúttal is.) Értékelésem átlag feletti, még akkor is, ha az Unknow nem az évszázad (vagy évtized) filmje és egy percig sem számíthatott Oscarra. Ugyanakkor szórakoztató és izgalmas mindazok számára, akik szeretik a fordulatokban gazdag akciófilmeket. 8 / 10 pont.

Ha tetszett, várunk a Facebook oldalunkon is!

***

belyegkep_uj.jpg

Szólj hozzá!

Utazók (2016) - egy önmagánál többet jelentő sci-fi dráma

2018. január 04. 00:02 - Filmes Harper

A tehetséges, norvég származású, (de jelenleg az Egyesült Államokban élő) rendező, Morten Tyldum (Kódjátszma) különleges filmet készített 2016 -ban, mely az Utazók (Passengers) címet kapta. Műfaját sokan vitatták, - egyesek kalandfilmnek, mások sci-finek, megint mások romantikus drámának, vagy a felsoroltak "keverékének" (pl. sci-fi dráma) tartva - ami rögtön el is árulta a filmről, hogy a premier-bemutatóját követő "zajos siker" elmaradása ellenére sem hétköznapi alkotás. Ez volt az a "munka" melyre 2017 januárjában (épp most egy éve) teljesen más várakozásokkal ültek be a mozinézők, mint amit végül "kaptak". A legtöbben ugyanis valamiféle sci-fi horrort reméltek a történettől, a gyönyörű Jennifer Lawrence temérdek pucérkodásával, jó sok akcióval és látványos űrjelenetekkel (esetleg szörnyekkel). Aztán hideg-zuhanyként jött a felismerés: ez egy néhány szereplős lélektani film az emberi természetről, szerelemről, önzésről, ragaszkodásról, mégpedig drámai elemekkel, kamarafilmként leforgatva. Nyilvánvaló volt sokakban a csalódás, ugyanakkor az igényesebb, látvány-blockbusternél többre vágyó nézők azonnal felfigyeltek a történet értékeire is, illetve a rendezés és forgatókönyv különleges kivitelére.

utazok_1.jpg

Mitől olyan magával ragadó a sztori? Attól, hogy alapvető emberi mivoltunkat mutatja meg egy sajátos szemszögből,  miközben sebként szakítja fel bennünk a mélyen eltemetett önzés, kegyetlenség, önfeláldozás és szerelem korlátait. Ez a film olyan kényelmetlen kérdésekkel szembesít bennünket, mint, hogy képesek lennénk e a magunk boldogulásáért, másokat reménytelenségbe taszítani, vagy feláldoznánk e életünket azért, akit szeretünk, illetve a szabadság és szerelem választási mérlegén merre billenne életünk ingája, ha váratlanul kezünkben kerülne az azonnali döntés kényszere? A film főszereplői: Jim Preston (Chris Pratt) és Aurora Lane (Jennifer Lawrence) ilyen dilemmákkal néznek ugyanis szembe. És azt kell mondjam: nagyon jól csinálják. Jennifer Lawrence talán egyik filmjében sem tudott ennyi érzést átadni 116 percben, hiszen látjuk őt szerelmesen, megrendülten, rettegve, gyűlölködve, kiszolgáltatottan, elkeseredetten, csábítóan (szexisen), majd odaadóan. Chris Pratt játékát sok bírálat érte és tény, hogy Jennifer mellett afféle "mellékszereplőnek" tűnik, valójában a színésznő magával húzta és így teljesítményének végső mérlege egyáltalán nem rossz (sőt némely jelenetben egyenesen szárnyalóan meggyőző). 

A sztoriról szerintem spoiler mentesen is elárulható annyi, hogy egy hatalmas űrhajón játszódik, melyen 5 ezer hibernált ember utazik 120 éven keresztül egy igen távoli bolygóra, ám közülük ketten felébrednek az út során. Ennyi információ egy évvel a premier-bemutató után akkor is "szembe jön velünk", ha nem akarjuk. A környezet természetesen sci-fire emlékeztető, ám az alaphelyzet drámát mutat, még akkor is, ha a történet végén kalandfilmes jelenetekre is sor kerül. A forgatókönyv író, Jon Spaihts és a rendező, Morten Tyldum egy nagyon erős filmet raktak össze, olyan kinézissel, mely sokáig az emberben marad.

Már ha képes érzékelni és feldolgozni a film érzelmi rezonanciáit. Mert az nem mindenkinek sikerül. Akik leginkább bírálták (túl azokon, akik sima szörnyes sci-fire számítva csalódtak) nem tudták befogadni a történetben rejlő megrendítő dilemmákat. Sokan ilyenkor elzárkóznak (kinyílni mindig veszélyes, hiszen ilyenkor az is betalálhat, amitől félünk) néhányan pedig egyszerűen nem szenzibilisek a sztori mélységeire. 

Mégis azt kell mondjam - bár nem mindenkinek való - az Utazók egy valódi filmélmény és érzelmi hullámvasút, amire érdemes felülni 116 perc erejéig. Akár most, éppen egy évvel az első mozibemutatók után is. 

Ha tetszett, várunk a Facebook oldalunkon is!

***

belyegkep_uj.jpg

 

 

4 komment
Címkék: Utazók

A Mission Impossible filmek sikere

2018. január 02. 22:46 - Filmelemző

Most, hogy nemrégiben egyértelművé vált: 2018 július 26 -án hazánk mozijaiban is bemutatásra kerül majd a Mission Impossible legújabb, 6. epizódja - amit a sorozat rajongói (köztük mi is) nagy örömmel és izgalommal várunk - érdekes elgondolkodni a franchise jelentős világsikerének titkán. Mert, hogy népszerű, az kétségtelen. A legutoljára elkészült IV. és V. epizód, vagyis a 2011 -ben és 2015 -ben bemutatott részek az IMDb -n egyaránt 7.4 pontot kaptak a világ mozirajongóitól (nem kevés: közel 300 és 400 ezres szavazatszám alapján) ami azért is példátlan, mert egy sorozat két egymást követő, utolsó részeiről beszélünk, melyek egyaránt túlszárnyalták a legelső fejezetet (ami egyébként 1996-ban került bemutatásra és 7.1 pontig jutott, 327 ezer voks alapján). De mit is érdemes tudni az előzményekről?

mission_impossible1.jpg

Talán nem mindenki tudja, hogy a Mission Impossible filmes franchise majdnem olyan régi, mint a James Bond "széria", hiszen egészen az 1966 -os évre nyúlik vissza keletkezése, amikor televíziós sorozatként először jelent meg a médiában. (A TV sorozat egyébként hozzánk, Magyarországra soha nem jutott el.) Annak idején, 1966 és 1973 között összesen 171 epizód készült el, majd jött egy hosszabb szünet és 1988 -ban újra indult az egész, nálunk Szupercsoport (majd M:I Az akciócsoport) néven. Ez a sorozat azonban csak 35 részt élt meg, majd 1990 -re kifulladt. Szükség volt valakire, aki mozis sikerre tudja vinni a franchise -t, újra életet lehelve az alapsztoriba. A sors úgy hozta, hogy ez a valaki, a sorozat leglelkesebb rajongója, az akkoriban már befutott, 34 éves Tom Cruise lett.

Új időszak következett a MI filmek történetében: Tom Cruise megvásárolta a filmes jogokat a Paramount Picturestől és saját filmes cégével újraalkotta a franchise alaptörténetét, majd mozifilm gyártásba kezdett. A korábban főleg csapatmunkában tevékenykedő karakterek helyett egyetlen központi figura, Ethan Hunt került előtérbe (amit persze maga Tom játszott/játszik) és az addig független kémszervezet - mely korábban a különböző veszélyes, nemzetközi bűnözők, terroristák, gazdag agresszorok elleni harcot vívta - szintén átalakult: az USA egyik kormányhivatalaként jelent meg, Impossible Mission Force (IMF) néven. Ezzel egy új mozis karakter született, James Bond amerikai változata, Jason Bourne konkurense: Ethan Hunt. 

A mozis franchise kiteljesedett: lett saját zenéje (szerintem brutál jó), lettek önálló stílusjegyei (kémes "cuccok", állandó karakterek, mint Luther Stickell) és megjelentek az MI filmekre jellemző frazírok is, mint az, ahogyan Hunt kapja az utasításokat (speciális szemüveggel), vagy ahogyan mindig high-tech kütyükkel dolgozik, illetve ahogyan véghezvihetetlen akciókban tör be lehetetlen helyekre. (Meg persze ezer más dolog, ami megkülönbözteti Bond -tól: például gyorsabb nála, technikailag ügyesebb, kevesebb a szexizmus a karakterében, egy csapat segíti, nem egyedül dolgozik és persze amerikai, nem pedig angol). Az IMF is egészen más, mind Bond "hivatala" az egyébként valójában is létező MI6, hiszen az IMF kitalált ügynökség és a CIA konkurense (viszályuk az 5. részben elég látványos). 

mission_impossible5.jpg

Egy szerintem elképesztően szexi beállás Rebecca Fergusontól az 5. részben

A legelső MI rész, 1996 -ban meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült, mert sokan a rajongók közül, a 60 -as és a 80 -as években bemutatott sorozatokhoz hasonlították. De persze így is robbant a film a mozik kasszáinál: a Tom Cruise, Jon Voight, Jean Reno, Emánuelle Béart, Ving Rhames "ötösfogat" nagyon ütősen jelenítette meg a fordulatokban gazdag kémsztorit. Aztán 2000 -ben a második, majd 2006 -ban a harmadik rész némi visszaesést hoztak, bár a harmadik epizód jobb fogadtatást érdemelt volna. A 3. fejezetben ugyanis az Oscar díjas Philip Seymour Hoffman és a gyönyörű Michelle Monaghan erős produkciót "tettek az asztalra" és a sztori is nagyon jól működött. Izgultunk, fordulatokat láttunk és jól építkezett a történet. 

A két utolsó rész (IV. és V. epizód) a rajongóknál egyöntetű sikert jelentett, bár nekem a IV. rész gyengécskének tűnt/tűnik. Ám a legújabb, 2015 -ös fejezet, a Titkos nemzet (Rogue Nation) valóban egy elképesztően jó film lett, a franchise talán legjobbja. Fordulatos, kiszámíthatatlan és látványos. A világ folyamatait háttérből befolyásoló "Szindikátus" kivitelezése (bár nem éppen új gondolat a filmtörténetben) hitelesre sikerült, jók a karakterek (Tom Cruise profin alakítja Hunt ügynököt), a gyönyörű Rebecca Ferguson emlékezetes jelenség a filmben és Sean Harris is épp megfelel a főgonosz szerepére. (Zárójelben megjegyzem: Alec Baldwin zseniális CIA igazgatóként.) De a film igazi erőssége a forgatókönyv és a fordulatosság. Pontozásom egyébként az eddigi IM filmeket illetően hardcore rajongóként így néz ki: MI:1 = 8 pont, MI:2 = 7 pont, MI:3 = 8 pont, MI:4 = 6.5 pont, MI:5 = 8.5 pont. 

Mindent egybevéve komoly várakozással tekinthetünk a júliusi bemutató elé, hiszen az ötödik részt rendező Christopher McQuarrie készíti el a 6. epizódot is, ami így valószínűleg ugyanolyan pörgős, látványos és fordulatos mozit hoz majd, mint a 2015 -ös fejezet. Egyszerű filmszeretők és hardcor rajongók együtt számolhatjuk a bemutatóig hátralévő időt. Miután az utolsó Bond (Spectre) és utolsó Bourne film is (V.) egyaránt katasztrófa lett, az "ügynökös kém-akció-thriller" műfaj legígéretesebb folytatója a MI franchise lett. A legújabb epizód júliusi bemutatójáig érdemes újranéznünk a korábbi részeket, illetve megtekintenünk az angol nyelvű előzetest: TRAILER.

Ha tetszett, várunk a Facebook oldalunkon is!

***

belyegkep_uj.jpg

---------

Ha csak szidni, gyalázni jössz a MI franchise -t, azt köszi nem kérjük! Viszont minden konstruktív hozzászólást szívesen veszünk!

***

6 komment

A 10 legjobbnak ígérkező film 2018 -ban

2017. december 31. 13:32 - Filmelemző

buek.jpg

Az idei esztendőben bőven kaptunk színvonalas alkotásokat (melyek közül a 7 legjobbról előző posztunkban már írtunk) és 2018 -ban is számíthatunk néhány élvezetes filmre. Szilveszter napján egy filmes blog mi mással is foglalkozhatna, mint  az elkövetkező esztendő legjobbnak ígérkező filmjeiről.

10. Valami Amerika 3. 

filmek_2018_1.jpg

Februárban várható a mozikba Herendi Gábor új Valami Amerika epizódja, Pindroch Csaba, Szabó Győző, Hujber Ferenc, Ónodi Eszter, Oroszlán Szonja, Szervét Tibor, Csuja Imre főszereplésével. Az előzetes alapján fergeteges poénokra, szórakoztató jelenetekre és élvezetes, látványos kalandokra számíthatunk, ha megnézzük. ELŐZETES

9. Deadpool 2. és a Venom

filmek_2018_2.jpg

Két Marvel alak, két érdekesnek ígérkező film. A Deadpool első, 2016 -os részének zajos sikerét Tom Miller helyett, új rendező, David Leitch próbálja majd megismételni, mégpedig az év júniusában. Ryan Reynolds megint magára ölti a vörös bőrruhát, hogy újra akció-dús jelenetekben "köpje" a poénokat, szédítő tempót diktálva. A Venom karakteréről - aki a Pókember filmek egyik negatív hőse - Tom Hardy főszereplésével készítettek akció-dús történetet, melyet október elején láthatunk majd. A Deadpool 2 júniusban, a Venom október 5-én érkezik. ELŐZETES

8. Jurassic World: Bukott birodalom

fimek_2018_3.jpg

A Jurassic World házatáján is rendezőcserével készült el a folytatás júniusban: Colin Trevorrow helyett ezúttal Juan Antonio Bayona vezényli majd a színészcsapatot, melynek tagjai: Chris Pratt és a gyönyörű Bryce Dallas Howard ezúttal is látványos kalandokat ígérnek. De felbukkan majd Jeff Goldblum is a filmben. ELŐZETES

7. Sicario 2.

filmek_2018_4.jpg

Bár számunkra inkább unalmas vontatottságot jelentett, a rajongók számára óriási sikert aratott  Denis Villeneuve 2015 -ös akcióthrillere a mexikói drogbandák ellen küzdő kormányügynökökről. A folytatás itt is új rendezővel készült: ezúttal Stefano Sollima instruálta a Josh Brolin, Benicio Del Toro és Matthew Modine fémjelezte kis csapatot, melyből ezúttal kimaradt a szép Emily Blunt. Viszont az új rendezővel pörgősebb filmre számíthatunk szintén júniusban. ELŐZETES

6. Mission Impossible 6.

filmek_2018_mi.jpg

A 2015 -ös ötödik részt (Titkos nemzet) 2018 -ban újabb nagy sztori követ majd, július 26 -án, melyről egyelőre keveset tudunk. Ami biztosnak tűnik: Christopher McQuarrie újrázhat, hisz megint ő kapott lehetőséget Tom Cruise -zal való együttműködésre, miután a Franchise második legjobb részér forgatta le az V. epizóddal. (Nálunk egyébként a sorrend: legjobb az első rész, ezüstérmes az 5., bronzérmes a MI3., negyedik helyezett az MI2, és utolsó a MI4.) A hatodik fejezetben is szerepet kapott a szemet gyönyörködtető Rebecca Ferguson, a megszokott "csapattagok" mellett. ELŐZETES

5. The Commuter - Nincs kiszállás

filmek_2018_liam.jpg

A már 65 éves Liam Neeson valószínűleg utoljára keménykedik a filmvásznon, január 11 -én, mégpedig egy fordulatos, vonaton játszódó thrillerben, Vera Fermiga oldalán. A Liam Neeson rajongók számára - és mi is ide soroljuk magunkat - élmény lesz újra látni kedvencünket "bevetésen". ELŐZETES

4. Tomb Raider 

filmek_2018_traider.jpg

Március 15 -én, nemzeti ünnepünkön kerül majd a magyar mozikba Roar Uthaug rendezése, az új Tomb Raider film, mégpedig ezúttal a gyönyörű Alicia Vikander főszereplésével. Sokan várják már nagy kíváncsisággal a 29 éves, Oscar-díjas svéd hölgy debütálását a karakterben. Bár kicsit talán törékeny alkat ehhez a szerephez, finom-vonalú szépsége és a látványosságot garantáló forgatókönyv együtt, szórakoztató akciókat tartogatnak számunkra. ELŐZETES

3. Ready Player One 

filmek_2018_scifi.jpg

Mindig nagy várakozás övezi Steven Spielberg filmjeit, melyek rendszerint hihetetlen látványvilágot, fantasztikus akciókat és grandiózus jeleneteket ígérnek. Ezúttal a sztori a jövőben játszódik, Mark Rylance, Ben Mendelsohn és Hannah John-Kamen főszereplésével. Amire biztos biztosan mozijegyet vásárolunk március 30 -án, az a Ready Player One. ELŐZETES

2. Expedíció - Annihilation

filmek_2018_natalie.jpg

Alex Garland, az Ex Machina rendezője, ezúttal kimondottan érdekesnek ígérkező thrillert készített - Natalie Portman, Oscar Isaac és Jennifer Jason Leigh főszereplésével - egy kicsit science fiction gyanús sztori keretei között. A látványosnak és különlegesnek ígérkező történetet február 22 -től láthatjuk majd a mozikban. ELŐZETES

1. Star Wars: Han Solo

filmek_2018_solo.jpg

A 2018 -as várakozási lista abszolut első helyezettje Ron Howard új Csillagok háborúja mozija az ifjú Han Solot alakító Alden Ehrenreich bemutatkozásával, mégpedig május 24 -én. Bár kicsit alacsonyka ahhoz, hogy Harrison Ford nyomába lépjen, egy izgalmas és lenyűgöző epizódra számíthatunk. Szüksége is lenne a franchise -nak egy VIII. epizódnál egyértelműbb sikerre.  ELŐZETES

Listánkból kimaradt a 12 Strong (a helyszín: a 2001 szeptember 11 utáni Afganisztán, ahol amerikai katonák kerülnek bevetésre), a Ragadozó városok (Christian Rivers különleges sci-fije), a Vörös veréb (Jennifer Lawrence kémsztorija), a Hang nélkül (Emily Blunt új horror filmje), az Ocean's 8 (Sandra Bullock és Matt Damon krimije George Cloney csapat örökében), a The Irishman (Martin Scorsese új filmje Robert De Niroval) és a Tombolás (Dwayne Johnson King Kong óriásgorillás akciója). És persze még temérdek izgalmas alkotás vár ránk. A 2018 -as esztendő filmes szempontból kimondottan erős évnek ígérkezik. Ha időnként ellátogattok hozzánk 2018 -ban is, itt mindig elolvashatjátok rövid-tömör értékeléseinket. Addig is ...:

buek.jpg

Nagy szeretettel várunk a 2018 -as esztendőben is!

 

 

12 komment

2017 legjobb filmjei

2017. december 30. 00:05 - Filmelemző

Az idei esztendő sikereiről és csalódásairól írtunk már korábban - mégpedig Roger Ebert kollégám posztjában - ám a legjobb 2017 -es filmekkel adósak maradtunk. A szokásos tízes lista helyett ezúttal azonban hét alkotást választottunk és nem a senki által nem látottak közül, hanem a hazai mozikban is nagy érdeklődéssel vetített darabokból válogatva. 

7. Thor: Ragnarök 

ragnarok.jpg

A Marvel idei legjobb és legstílusosabb filmje egyben az egyik leglátványosabb mozit is hozta a rajongók számára, mégpedig az év novemberében, Taika Waititi, maori származású Új-Zélandi rendező formabontó stílusában. A vicces megközelítéssel készített műben az erre a szerepre született Chris Hemsworth volt a központi figura, átütő jelenléttel. Látványos, szórakoztató, könnyed és vicces, miközben kőkemény harci jeleneteket is kapunk.

6. Wind River - Gyilkos nyomon 

river.jpg

Taylor Sheridan krimi-thrillere a gyönyörű Elizabeth Olsen és a 46 évesen is remek formában lévő Jeremy Renner főszereplésével az idei esztendő egyik meglepetésfilmjét hozta. Letisztultan egyszerű, maníroktól mentes történet egy wyomingi indián rezervátum havas hegyvidékén, érzékletes és mesteri feszültségfokozással, kevés de látványos akcióval. Végsőkig fokozódó izgalom egy furcsa nyomozás során, a világ talán legelszigeteltebb helyén.

5. Dunkirk 

dunkirk.jpg

Christopher Nolan háborús drámája erősen megosztotta négytagú szerkesztőségünket, két "pártra" szakítva bennünket. Bár kritikánk - Filmes Harper tolmácsolásában - inkább közepesnek ítélte Nolan moziját, mi többiek találtunk benne bőven elég pozitívumot ahhoz, hogy listánkra kerülhessen. Kiemelhető például a feszültségfokozás, a látvány és a rendezés dinamikája, csakúgy, mint az egyes szereplők: Torm Hardy, Kenneth Branagh és Mark Rylance alakításai.

4. Wonder Woman

wonder_woman.jpg

Patty Jenkins ultra-látványosra sikeredett akciófilmje legalább annyira Gal Gadot és Chris Pine, mint a különleges helyszínek, illetve speciális jelenetek sokaságának köszönhetően lett emlékezetes munka. A DC ezúttal végre jó érzékkel választott sztorit, illetve főszereplőket, a Wonder Woman az év egyik legjobbja lett. Magával ragadó mese, emlékezetes jelenetekkel és egy sajátos szerelem kibontakozásával egy gyönyörű színésznő tolmácsolásában.

3. T2 - Trainspotting 

trainspotting.jpg

Egy különleges angol dráma, a nem éppen könnyen emészthető sztorik sorából, kiváló rendezéssel és nagyszerű alakításokkal. Bár az 1996 -os "elősztorival" nem hasonlítható össze, Danny Boyle valóban érdekes és méltányolható filmet rakott össze Ewan McGregorral és Robert Carlyle -lal. Nosztalgikus hangulat, érdekes karakterek, egy kultfilm utószava fekete-komédiába öltöztetve, sajátos vizualizációval. Mindenképp emlékezetes alkotás.

2. Utazók (Passengers)

utazok.jpg

Vitatható, hogy 2017 -es, vagy inkább 2016 -os film e Morten Tyldum elgondolkodtató sci-fi kalandfilmje, de az már kevésbé, hogy egyértelműen nagy hatást gyakorol a nézőre, ha meglátja a történetben, mindazokat a nagy emberi dilemmákat, melyeket Jon Spaihts forgatókönyvíró "elrejtett" a sztoriban. Mindenesetre a gyönyörű Jennifer Lawrence óriási alakítást nyújt benne és a mozgalmasságra, fordulatosságra sem lehet panaszunk. Ez a film elgondolkodtat és nyomot hagy a nézőben, miközben az önzés, szerelem és halál kéréskörét feszegeti egy űrhajóban játszódó dráma keretei között.

1. Némaság (Silence)

nemasag.jpg

Ugyancsak egy nehezen emészthető film Martin Scorsese zseniális történelmi drámája, a Némaság, mely a 2017 -es esztendő legjobbja lett. Liam Neeson alakítása egészen kivételes ebben a XVII. százai Japánban játszódó történetben. Óriási türelem kell a sztorihoz és a lassú tempójú rendezésben rejlő értékek felfedezéséhez, de a végső tartalmi kép mindenért kárpótol bennünket, életre szóló élménnyel ajándékozva meg a kitartó rajongókat. 

Eddig a lista. Helyet kaphatott volna még rajta például Az utolsó Jedik, a Szárnyas fejvadász 2049, esetleg a Jumanji vagy a Split, de vegyes fogadtatásaik miatt mégsem éreztük úgy, hogy itt lenne a helyük.

Ha tetszett, várunk a Facebook oldalunkon is!

***

belyegkep_uj.jpg

2 komment

Ferdinánd - egy vicces animációs film az egész családnak

2017. december 29. 17:36 - Filmelemző

Soha nem volt könnyű feladat elemzést vagy kritikát írni rajzfilmről (animációról), de a Ferdinánd annyira élvezetes alkotás és annyi mondanivaló, illetve szépség van benne, hogy valójában nem nehéz recensiót készíteni róla. Szilveszter előtt kitűnő kikapcsolódás lehet a család számára, hiszen kicsiknek, nagyoknak és felnőtteknek is tartogat megható, tartalmas, vicces és nevettető pillanatokat.

A történet önmagában is egy kedves sztori, eredetileg Munro Leaf "tollából", még az 1936 -os esztendőből. Ekkor készült el ugyanis az alapmese, melyet aztán most elővett Carlos Saldanha és csapata. A rajzok gyönyörűek, a környezet nagyon szép, az összhatás pedig pozitív energiákat és feltöltődést adó. 

ferdinand.jpg

A mese helyszíne egy olyan spanyolországi ranch, ahol bikákat nevelnek különböző madridi viadalok számára. A főszereplő állatok, mind ennek a bizonyos ranchnak a lakói, köztük Ferdinánd a jószívű kis bika borjú is, aki miután édesapja elhalálozik, megszökik a farmról. Főhősünk sajátos kis egyéniség: bika létére ugyanis egyáltalán nem vonzza a harc és a küzdelem, mi több, inkább a virágokat kedveli. Szökését követően azonban megtalálja a számára ideális életteret: egy olyan tanyára kerül, ahol temérdek virág van, nem kell bikaviadalokra készülni és szerető kisgazda (egy aranyos kislány) simogatja folyton az egyre nagyobbra növekedő borjút. Idővel azonban Ferdinánd - a gondoskodásnak hála - hatalmasra nő és sajnos a baj is növekszik a méreteivel együtt. Egy alkalommal például akaratlanul az egész falut felforgatja, amiért a hatóságok befogják és elveszik kisgazdájától. Ferdinánd ekkor visszakerül arra a bika ranchra, ahol felnőtt. Itt új barátokra lel: egy zsémbes kecskére, három jópofa kis sünre és öt bikára, akik vele együtt készülnek életük egyetlen (és sajnos utolsó) bikaviadalára.

Ferdinánd a ranch legnagyobb bikája, mégis a jóság, a kedvesség és a szelídség sugárzik lényéből. Egyénisége mindenkire hatással van: lassan eltűnik a bikákból a keménység, az érzéketlenség, a vadság, helyébe pedig az összetartás költözik a szívekbe. Ferdinánd és csapata ekkor elhatározza, hogy megszöknek, ám az akció balul sikerül - bár hihetetlenül látványos jelenetet produkál - és főhősünk újra a rendőrök kezébe kerül. Ekkor már nincs mese: Ferdinándnak a madridi arénába kell mennie, hogy sok tízezer néző előtt küzdjön meg El Primeroval, Spanyolország leghíresebb torreádorával. Ez a rajzfilm csúcspontja: a hatalmas, ám szelíd bikának harcolnia kell az életéért. 

A Ferdinánd az emberi értékek filmje: megmutatja a gyerekeknek, hogy az összetartás és a szeretet sokkal fontosabbak, mint a folytonos versengés és a korunkat eluraló állandó harc. A film egy pacifista történet a sokféleség elfogadásról és a barátság erejéről. Szükség is van az ilyen jellegű művekre, hiszen a mai tizenévesek körében egyre inkább uralkodóvá válik a felnőttektől átvett harciasság, mely érezhetően az empatikus készségek, illetve filantropizmus rovására alakítja természetüket. A Ferdinánd a mainstream "farkastörvényekkel" szemben haladva egészen más ideákat követ. Szerethető, kedves kis történet, kiváló szórakozás a család számára.

Ha tetszett, várunk a Facebook oldalunkon is!

***

belyegkep_uj.jpg

1 komment
Címkék: Ferdinánd