Hang nélkül - egy sokkoló horror-dráma a mozikban [40.]

2018. május 05. 22:17 - Filmelemző

Megdöbbentő és sokkoló. Talán ezekkel a kifejezésekkel tudnám leginkább leírni azt, amit a Hang nélkül megtekintése után a moziból kisétálva éreztem. Az erős reakció szól a témának, a forgatókönyvnek a rendezésnek és persze a két főszereplő – Emily Blunt és John Krasinski – játékának is. A mű leginkább John Krasinskinak „gyermeke” hiszen ő rendezte, ő a legfontosabb kulcsfigurája, ráadásul a másik főszereplő, Emily Blunt férje is. (Érdekes és nem túl gyakori együttállás a filmszakmában.) Ami ebben a filmben a nézők lelki nyugalmának megőrzését leginkább fenyegeti, az a gyerektéma. A mű ugyanis nagyon durván rámegy arra, hogy az első perctől az utolsóig gyermekekért aggódjunk. Figyelem kisgyermekesek csak akkor nézzék meg, ha kellőképp felkészültek a dologra. (Én egy nyolc éves kisfiú és egy 11 éves kislány apukájaként totál kikészültem azon, hogy a sztoriban állandó életveszélyben vannak a kicsik.) A másik stressz tényező a mesteri feszültségfokozás, ami sajátos módon itt a csend révén valósul meg. Ez persze csak a moziban hat keményen, otthon, ahol számtalan más hang ér bennünket (közlekedés zaja, otthoni hangok … stb) már korántsem olyan ütős az egész. A folytatásban, egy bekezdés erejéig kevés spoilerrel, ám a meglepetéseket el nem árulva folytatom.

hang_nelkul1.jpg

A csend és a pisszenésnél erősebb hang nyomán megjelenő szörnyek a frászt hozzák ránk és szinte ott vagyunk mi is az elszigetelten tengődő családdal, isten háta mögötti házukban, egy erdő közepén. Velük együtt rettegünk a hátborzongató külsejű, félig humanoid, félig pókszerű lényektől, melyek kipusztították a Föld teljes lakosságát. A túlélők nem tudnak egymásról és csak teljes csöndben élve képesek megmaradni. A lények ugyanis kizárólag hangra támadnak; akkor viszony villámgyorsak és rémisztőek óriási fogaikkal és karmaikkal. A túlélés egyetlen módja a teljes csöndben történő vegetálás. Az Abbott család hamar ráébred minderre, így a némaságban élést tökélyre fejlesztve töltik mindennapjaikat. Mivel három gyerekükből az egyik eleve süket, így ismerik a jelbeszédet, melynek nagy hasznát veszik új életmódjukban. Váratlanul azonban katasztrófák sora éri őket, amiről semmit nem árulok most el.

A Hang nélkül egy horror-dráma, mely iszonyú feszültséget gerjesztve és óriási izgalmakkal terheli túl a nézők idegrendszerét. Igazából három szálon futnak az események: az egyik szálat maguk a lények jelentik, miért és hogyan kerültek a Földre (ezt sajnos nem tudjuk meg) mire képesek és legyőzhetőek e bármi módon? A második szál a család sajátos életmódja: képes az ember életvitelszerűen teljes némaságban élni? Végül a harmadik szál a család tagjai közti feszültség formájában jelenik meg. Természetesen a három szál a film végén fonódik össze, kőkeményen mellbe rúgva bennünket.

hangnelkul2.jpg

Krasinski rendezőként és főszereplőként is kimagaslóan jó munkát végzett. Filmje egyszerre kelt izgalmat, félelmet, meghökkenést, azonosulást és elgondolkodást: én vajon mit tennék? típusú kérdésfelvetésekkel. Emily Blunt szintén óriási alakít, láthatjuk rettegve, bátran, gyermekét féltve, harcosan, elgyengülve és szerelmesen. Minden arca, minden alakítása hiteles. Ha mégis van kritika, ami az emberben megfogalmazódik a film kapcsán, az csupán két dolog: az egyik, hogy Kraisnki túltolja a gyerekekkel való riogatást. A kicsik gyakorlatilag folyamatosan életveszélyben vannak, ahogy az egyik zűrt megússzák, rögtön jön a másik. A rendezés non-stop a nézők legbelső szívhúrján játszik, legbelső legerősebb félelmünket borzolva: a gyermekéért aggódó szülő idegrendszerét kicsinálva. Túl sok, túl rámenős ez így. A másik kritika, hogy az égvilágos semmi fogódzót nem kapunk a lényekről. A film feléig, direkt nem is látjuk őket rendesen, de eredetükről később sem ad semmi infót a film. Persze ez szándékos rendezői koncepció, viszont idegesítő hiányosságként is megélhető. Ez ízlés kérdése.

A Hang nélkül összességében egy remek pszicho-horror-dráma; valódi különlegesség, hiszen sajátos kísérlet arra, hogy pusztán a csend eszközével keltsen feszültséget. És sikeresen megoldja. Jó a látvány, a lények valóban ijesztőek, és komoly alakításokat is élvezhetünk. Értékelésem erős 8.5 pont a 10-ből.

4csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a MAFAB oldalán itt található!

belyegkep_uj.jpg

2018.05.05.22:15

***

8 komment

Egy színvonalas akció-thriller: A következő három nap [39.]

2018. április 21. 10:04 - Filmelemző

Az amerikai filmipar egyik legjobb forgatókönyvírója, Paul Haggis (Millió dollláros bébi, Casino Royale, Levelek Ivo Dzsimáról, Terminátor - Megváltás) 2010-ben készítette el az utóbbi évek egyik legizgalmasabb és legátélhetőbb szabadulós akció-thrillerét, "A következő három nap -ot" (The Next Three Days). Ebben az alkotásban szinte minden benne van, ami az emberi érzéseket illeti: szerelem, szeretet, önfeláldozás, küzdelem, ragaszkodás, élet és halál. Azon nagyon kevés film közé tartozik, mely akárhányszor újranézhető, mert mindig hatással lesz ránk. Amellett több műfaj keveredését nyújtja: eleinte egy szerelmi dráma, később krimi, majd végül akciófilm lesz belőle. Meghat, elgondolkodtat, izgalomban tart és inspirál egyszerre. 

akovetkezo_3nap.jpg

Ami magát a történetet illeti - spoilerrel élve (ami egy 8 éves filmnél talán nem olyan nagy "szentségtörés", de aki meglepetést akar, az nyugodtan ugorja át ezt a bekezdést) - egyszerű a sztori: adott egy boldog család, apa - anya és egy 8-10 körüli kisfiú, és adott egy váratlan fordulat: az anyát váratlanul letartóztatja a rendőrség gyilkosság vádjával. A nő, Laura (Elizabeth Banks) ártatlan, de a szerencsétlen körülmények miatt minden ellene szól, így elítélik és egész életét a börtönben kell leélnie. A férj, John Brennan (Russell Crowe) egy egyszerű irodalomtanár, eleinte mindent elkövet azért, hogy a jog eszközeivel élve, szuper ügyvédekkel felmentesse párját. Eljön azonban a pillanat, amikor be kell látnia: reménytelen, hogy feleségét TÖRVÉNYESEN hozassa ki a börtönből. És itt jön az újabb fordulat: elhatározza, hogy ha már szabályosan nem megy, akkor szabálytalan és törvénytelen eszközökhöz nyúl és megszökteti élete párját. Mivel okos és higgadt, ráadásul döntése után profi tanácsokat is kap - mégpedig egy szökött rabtól, akit nem mellesleg Liam Neeson alakít - részletesen kidolgozza a szökést, majd belevág. A menekülés nem várt fordulatokat is hoz, melyeket nem árulok el, mint ahogyan azt sem, hogy az egész sztori milyen csattanóval zárul majd. De bőven van részünk akciókban, üldözésekben, izgalomban és meglepetésben is.

akovetkezo.jpg

Hogy mitől olyan jó ez a film és miért emelkedik magasan a többi akció-thriller főlé? A legelső ok az, hogy egy példátlanul erős és őszinte szerelmet, sőt ragaszkodást és önfeláldozást mutat meg a nézőnek. A férj mindvégig lelke mélyéről hisz felesége ártatlanságában és mindenre kész azért, hogy megmentse őt. A második ok, hogy felkavaró és hiteles bemutatását láthatjuk a mély, emberi fájdalomnak: annak az érzésnek, melyet a feleség él át, amikor gyermekétől, családjától elszakítják és annak az érzésnek, amit a férj tehetetlenségében is el kell, hogy fojtson magában. Végül harmadik ok, amiért "A következő három nap" zseniális, az a küzdeni akarás, és gondolkodás diadalának bemutatása az élet felett. Ha ugyanis a sors úgy hozza, hogy veszítenünk kell, néha igenis szembeszállhatunk végzetünkkel - ahogyan tette ezt a filmben John Brennan - és kitartással változtathatunk azon is, amire alig van esélyünk. 

Ami a karaktereket és alakításokat illeti: Haggis nagyon jól építi fel figuráit, bemutatja a főszereplő házaspár mindennapjait, egymás iráni szerelmüket, majd a tragédia (a nő letartóztatása) után is erős ragaszkodásukat egymás iránt. Elizabeth Banks élete talán legjobb alakítását nyújtja, szinte benne él karakterében. Russell Crowe ugyancsak zseniális, egyszerűen magával ragadó, amit csinál, ahogyan megformálja a feleségéért küzdő hétköznapi tanár alakját. 

A következő három napot egyaránt ajánljuk az akciófilm kedvelőknek és a mélyebb érzések megjelenítésére vágyó, dráma szeretőknek. Értékelésünk nem is lehet más, mint egy erős 8 pont a 10-ből. 

4csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a MAFAB oldalán itt található!

belyegkep_uj.jpg

2018.04.21.10:05

***

3 komment

A szombat esték magyar sorozata: A tanár [38.]

2018. április 19. 08:06 - Filmelemző

A Fák jú, Tanár úr (Fack ju Göthe) című 2013 -as német vígjáték zajos sikere és a Bad Teacher című amerikai komédia 2011 -es megjelenése óta a tanáros filmek újra nagy népszerűségnek örvendenek világszerte. Ezúttal mi magyarok is előálltunk egy egyre népszerűbb tanáros sorozattal, mely szombat esténként fut az RTL -en meglehetősen magas nézettség mellett, a címe (stilszerűen): A tanár. Kovács Dániel Richárd, a Válótársak rendezője ezúttal a Nagy Ervin - Ubrankovics Júlia - Anger Zsolt - Simon Kornél csapattal dolgozva, egy német és amerikai filmekkel versenyző végeredménnyel állt elő. A tanár ugyanis - így három epizód után talán már kijelenthető módon - szórakoztató, poénos, változatos és érdekes vígjáték lett. Itt azért hozzátehetjük azt is, hogy a valós iskolai légkört nem mindig sikerül megidéznie és egy-egy jelenetnél a lezajló eseményeknek semmi közük a mai magyar középiskolai realitásokhoz. Noch dazu, mikor fordul elő egy átlagos magyar iskolában, hogy a tanár az asztalon állva énekel Charlie számokat a tanulóknak, majd a tűzriasztó bekapcsolásával tart fegyelmet és annyira érdekli egy-egy diákja magánélete, hogy az állását is kockáztatja érte? Mondjuk ki: egyáltalán nem jellemző. Ennek ellenére a film nem rossz, Nagy Ervin laza stílusa elénk vetíti gyermekkorunk egy-egy vagány tanárának képét, Ubrankovics Júlia pedig a szexi, fiatalos tanárnők archetípusát jeleníti meg. Az alig 34 éves művésznő játéka (és megjelenése) valóban "feldobja" a sorozatot, ezt szerintem minden férfitársam nevében mondhatom.

a_tanar.JPG

A Tanár úgy van felépítve, hogy minden egyes rész egy-egy diák sztoriját, magánéleti problémáját dolgozza fel, melybe az iskola tanárai is beavatkoznak, segítve a gondok elhárítását. A negyvenesen is fiatalos Vasvárdi Szilárd (Nagy Ervin) fizikát, kémiát és testnevelést tanít, miközben odafigyel tanulóira, érdekli sorsuk, boldogulásuk. Nógrádi Klaudia (Ubrankovics Júlia) később érkezik a tantestületbe, mint magyartanár, de fiatalos lendületével, egyenes kiállásával és talpraesettségével rögtön beilleszkedik kollégái közé. Természetesen a csinos tanárnőre azonnal felfigyel az egyedülálló Vasvárdi és annak ellenére is flörtölni próbál vele, hogy Klaudiának van párja, mégpedig az orvosként dolgozó Nyelves Krisztián (Simon Kornél) személyében. A szálakat az igazgató, Rácz Ernő (Anger Zsolt) tartja kezében, aki egyszerre rendszerető bürokrata és megértő főnök. Az alapszitu tehát magában hordozza a vígjátéki kellékeket: van itt szerelmi háromszög, problémás diákok tömkelege, munkahelyi feszültség, minden ami a jó iskolai sztorihoz kell.

A sorozat kétségtelen pozitívuma a négy főszereplő, akiket elismerés illet karaktereik megjelenítéséért. Szintén pozitívum az alap-üzenet, mely szerint az iskola lehet segítője a diákok magánéleti problémáinak, vagyis a tanárok közt igenis akadnak olyanok, akik szívükön viselik tanulóik gondjait, törődnek lelki válságaikkal és odafigyelnek hangulatváltozásaikra is. Napjainkban a tanárok társadalmi megítélése nagyon vegyes, az ehhez hasonló filmek picit árnyalhatják az összképet és talán adhatnak némi pozitívumot is az ezen a pályán dolgozókról kialakult képhez. (E sorok írója is dolgozott egy ideig tanárként és érezte már bőrén a szülők, diákok, más pályákon dolgozók sztereotípiáit, a tanári pálya jellemzőiről.)

Persze valamivel több realitás jót tenne a filmnek, de alapjaiban jó úton halad az egész: bepillantást nyerünk egy középiskola világába, a tanárok gondolkodásába és a középiskolás kamaszok életébe. Értékelésünk az első három rész után: 8 / 10 pont.

8_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A tanár című film adatlapja a MAFAB oldalán itt található!

belyegkep_uj.jpg

2018.04.19.08:05

***

1 komment
Címkék: A tanár

A víz érintése - négy Oscart érő dráma [37.]

2018. április 10. 22:59 - Filmelemző

Guillermo Del Toro az 53 éves, terebélyes megjelenésű mexikói rendező - aki a Bíborhegy, Tűzgyűrű, Pokolfajzat és Mimic után sajátos látványvilágú filmjeivel vált ismertté - legújabb, 2017-es drámájával sem hazudtolta meg hírnevét és a 90. Orscar gálán 4 Oscart gyűjtött be a különleges megjelenítéseket tartalmazó Víz érintésével. A film megtekintése után a legelső eszembe jutó kifejezések, impressziók az "érdekes", "megható", "elvarázsoló" és "elgondolkodtató" voltak. Két, megkülönböztetett, kiközösített és fogyatékosnak tekintett ember/lény egyedi kapcsolatát követhetjük ugyanis nyomon, akik közül az egyik egy néma takarítónő, a másik pedig egy furcsa halember. Néhol gyönyörű, néhol meghökkentő, olykor vicces, máshol szinte megrázó történet egy szokatlan történetfűzésű, sajátos szín-, és zenei világú dráma keretei között.

viz_erintese.jpg

Maga a történet egyszerű: 1962 -ben (vagy akörül) az amerikaiak egy furcsa, félig ember, félig hal külsejű lényt hoznak az Amazonas vidékéről egy USA -ban található titkos komplexumba, hogy ott tanulmányozzák. A lény kezdetben elég ellenséges, főleg az őt rendszeresen megkínzó Strickland (Michael Shannon) ügynökkel szemben. Ám közben megismerkedik a labort rendszeresen takarító, majd titokban mind gyakrabban felkereső, néma Elisával (Sally Hawkins), akivel nagyon megkedvelik egymást. Innentől a történet három szálon fut tovább: az első a kegyetlen Strickland és a felette álló Hoyt tábornok (Nick Searcy) együttműködését mutatja be, mely azt a döntést szüli hogy pusztítsák el a lényt és úgy tanulmányozzák tovább (felboncolva), a második szál a laborba beépült orosz kém, Dr. Hoffstetler (Michael Stuhlbarg) kálváriája, mely oda vezet, hogy a férfi tiltakozik az előbbi döntés ellen és segíti a halember megszöktetését és végül a harmadik szál a lény és Elisa kapcsolatát tárja elénk, mely kapcsolat eljut a testiségig és szerelemig. A szálak a fogságban tartott és halálra ítélt halember megszöktetésekor futnak össze, hiszen a műveletben közreműködik Elisa és kolléganője, Zelda mellett előbbi barátja, Giles (Richard Jenkins) és a szovjeteknek dolgozó tudós  is (valódi nevén Dimitrij). A lényt sikeresen megszöktetik és Elisa lakásán néhány napig egy fürdőkádba tartják. Ez idő alatt a nő és a halember kapcsolata testivé válik és szerelemmé teljesedik. Végül azonban jön a dráma és a furcsa befejezés, melyről semmit nem árulunk el, de kétségtelenül hatásos.

vizerintese2.jpg

A víz érintése egy többrétegű, különleges film odaadásról, kegyetlenségről, szeretetről, ragaszkodásról és könyörületről. Az önmagát nehezen elfogadó, fiatalkora óta néma, magányos Elisa, akinek az életébe csak az idős Giles és a hozzá hasonlóan takarítónőként dolgozó Zelda hoz némi melegséget, felismeri a rokon lelket a furcsa hal-emberben, aki szintén magányos és kiszolgáltatott. Érzi, hogy a lény elfogadja őt és nem fogyatékosságára koncentrál, mint az emberek többsége. Egymásra találnak, egymásba szeretnek és külön kis világot teremtenek maguknak. Ehhez a csapathoz társul egy harmadik perifériára szorult figura, az idősödő, homoszexuális Giles, így végül a történet a mellőzöttek, kirekesztettek harcává válik. A gonosz Strickland szánalmas figura: elvben mindene megvan: csinos feleség, család, szép ház, kocsi, jó állás, mégis boldogtalan, mert ennél is többre vágyik. És a halember elpusztításában látja karrierjének felívelését. 

A legjobban felépített és bemutatott karakter Elisáé, akit bámulatos természetességgel jelenít meg Sally Hawkins. Alakítása messze a legjobb az összes szereplő közül. Még azt is sikerül bemutatnia, hogy egy átlagos, sőt inkább csúnyácska nő is lehet szexisen vonzó, ha belső tűz élteti. Nagyon jó Michael Shannon is, aki már az Éjszakai ragadozókban mutatott nagyszerű alakításával bebizonyította, hogy mennyire tehetséges színész. Kettejük erős "jelenléte" határozza meg a film karakterét és persze a sajátos rendezés. Del Toro ugyanis speciális szín és stílusvilágot tár elénk, amit egyedi zenékkel ötvöz. A végeredmény egy ütős mix, mely bennünk marad a film megtekintése után is. Sokan akadhatnak, akiket nem nyer meg ez az alkotás és valóban előfordulnak benne gyengécske részek, jellemvonások, de az összhatás és a kiszolgáltatottan élő, kirekesztettek, megbélyegzettek lelkivilágának bemutatása akkor is nagy erőssége A víz érintésének. Alighanem ezt érezhette meg az amerikai filmakadémia, amikor 2018 március 5-én négy arany szobrocskával jutalmazta. A mi értékelésünk is elismerő: 7,5 / 10 pont. 

8_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a MAFAB adatlapján itt található!

belyegkep_uj.jpg

***

2015.04.09.(23:00)

 

6 komment

Egy különleges sci-fi: District 9 [36.]

2018. április 03. 22:03 - Filmelemző

A 2009 -es év egyik legnagyobb filmsikerét (legalábbis sci-fi téren) a Neill Blomkamp által készített District 9 jelentette. Az akkoriban még csak alig 30 éves Dél-afrikai rendező sajátos stílusú mozija azóta bejárta a világot és szinte mindenhol elismerést aratott: a Rotten Tomatoes például jelenleg 90% -ra értékeli, az IMDb -n pedig, mely a világ legismertebb filmes portálja, 579 ezer mozirajongó 8 pontos átlagértéket adott a filmnek. De mi a District 9 sikerének oka? 

district_9.jpg

Az egyik sikertényező a dokumentumfilmes jelleg, mely főleg a film első felében mutatkozik meg és szokatlanul realisztikussá teszi az eseményeket. Úgy látjuk a történéseket, mintha híradóban néznénk, illetve mi is ott lennénk a helyszíneken. Érdekes a téma, nagyon komoly a látványvilág és pörgős a tempó. Blomkamp valóban különleges filmet készített. A továbbiakban spolierezve folytatjuk, így aki úgy szeretné megnézni a filmet, hogy semmit nem tud az egészről, az itt álljon le a poszt olvasásával és inkább szerezze be a sztorit, amint tudja. A többieknek a folytatásban a történet lényegét, pozitívumait és negatívumait rögzítenénk. 

Nos, a sztori dióhájban: ... a Föld légterébe egy hatalmas idegen űrhajó érkezik, mely a Dél-afrikai Johannesburg városa fölött áll meg. Hónapokig nem történik semmi, majd az emberek egy csoportja felmegy az idegen hajóba és odabent humanoid-szerű ráklényeket talál. Az idegenek egyáltalán nem lépnek fel támadólag, sőt úgy tűnik bajban vannak, űrhajójuk mozgásképtelen. Az ENSZ úgy dönt, hogy lehozza az éhező, saját hajójuk csapdájába került, kétségbeesett lényeket és Johannesburg határában egy táborban helyezi el őket. A tábor sok tízezer lakrészből áll, kerítéssel körbevéve. Telnek múlnak az évek, majd a város lakói követelni kezdik a telep messzebbre költöztetését, mert a ráklények biztonsági problémákat okoznak: szemétteleppé változtatják a környéket, lopnak, fegyverrel kereskednek ... stb. Az MNU által megindított áttelepítés kulcsembere Wikus Van De Merwe (Sharlto Copley). A humánusnak tűnő vezető azonban valami módon megfertőződik a ráklények házai közt (egy különleges kapszula tartalmától) és kezd maga is lénnyé alakulni. A katonai vezetők üldözni kezdik, mert biológiai fegyvert látnak a férfiban, így egyszerre lesz mindkét faj számára célpont, ráadásul a nigériai alvilág is keresni kezdi. Wikus, menekülése közben megtalálja a ráklények egyik vezetőjét, akivel összefognak, ő visszaalakulását szeretné elérni, a rákvezér (Christopher) pedig elmenekülését, mégpedig utódjával és visszaszerzendő rejtélyes kapszulával együtt. Harcot kezdenek hát, mely lángba borítja a telepet. Ennyi maga a történet, röviden, a slusszpoén elárulása nélkül. De nézzük a film erősségeit és gyengéit.

district9.jpg

Az egész sztori egyik gyengesége, hogy a lényekkel senki nem akar kommunikálni, kideríteni, hogy mit akarnak, miért jöttek. Pedig biztos, hogy intelligensek, erre utalnak fejlett fegyvereik (melyek bio azonosításúak, vagyis ember nem működtetheti azokat) és erre utal hatalmas űrhajójuk is, mely az emberi tudást meghaladó módon képes évekig a levegőben lenni, a talajtól vagy 100 méterre lebegve. Elhangzik ugyan egy fél mondat arról, hogy magas intelligenciájú vezetőik magukra hagyták a végrehajtásra "termett" egyszerű ráklény katonákat, de ennél több magyarázatot nem kapunk, pedig ezen a ponton nagyon hiányos az egész. Ugyancsak gyengeség, hogy a világ közvéleménye, tudóstársadalma és legfelsőbb vezetése távol marad a lényektől, ami valóságban elképzelhetetlen volna. Gyengeség, hogy a lényeket emberi nevekkel látják el és átköltöztetési papírokat akarnak velük aláíratni. (WTF?) Infantilis és nevetséges, sőt nyilvánvalóan gyerekes képtelenség, amit kár volt beletenni.

Erősség a lények űrhajója, mely az egyik legjobban megcsinált égi jármű, amit eddig filmen látni lehetett. Erősség Sharlto Copley játéka is, aki ezer arcát megmutatva, szinte vállán viszi a filmet. Folytonos küzdelme, szitkozódása, soha fel nem adása átélhetővé teszi a karakterével zajló kalandokat. Kár, hogy a Blomkamp nem gondoskodott emberi társról mellé, vagy egy női karakterről. Mindkettőt nagyon igényelte volna a sztori. Erősség sok harci jelenet és a harci robot a végén. Jó a film látványvilága, pörgőssége és hogy nem lehet tudni mi fog történni a következő jelenetben, vagy a legvégén. Bár a lények megjelenítése inkább csak közepes, a film erős "áthallást" mutat korunk migráns-helyzetével, melyben egy idegenek által lakott menekülttábor és a district 9 közt erős párhuzamot lehet érzékelni. Egy lenézett, messziről jött másik etnikum, mely váratlanul jelenik meg közelünkben és félelmet kelt bennünk (még ha táborba van is zárva), manapság nem ritka látvány Európában. Ebben a filmben egy hasonló társadalmi jelenséget mutat meg Blomkamp, pont a migráns-válság kezdetének évében. De mindez csak "hab a tortán" az ütős történethez.

Összességében a District 9 egy erős mozi, melyet nem biztos, hogy sci-finek lehet nevezni, de akciófilmnek tényleg jó. Értékelésünk: 7,5 / 10 pont. 

8_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a MAFAB oldalán itt található!

belyegkep_uj.jpg

2018.04.03.22:03 

***

1 komment

A 2016-os év egyik legjobbja: Szövetségesek [35.]

2018. március 28. 10:16 - Filmelemző

Robert Zemeckis számtalan óriási rendezői sikere után (pl. Forrest Gump, Vissza a jövőbe filmek, Számkivetett .. stb) 2016 -ban a háborús filmek terén is kipróbálta magát és a tavaly előtti év egyik legjobbját alkotta meg a Szövetségesekkel. Annyiból könnyű dolga volt, hogy a Marion Cotillard - Brad Pitt párossal nagyon nem tudott "melléfogni" és kettejük egyénisége, rutinja, kisugárzása, illetve összhangja valahol már előre garantálta a minőséget. És így is lett, a Szövetségesek egy különleges témát feldolgozó, sajátos film, színvonalas kivitelben. Mitől jó az Allied? Az egyik fő pozitívuma, hogy egy olyan témákat boncolgat - hiteles megjelenítésekkel - mely elgondolkoztatja az embereket.

szovetsegesek.jpg

Mennyire ismerhető meg egy másik ember, ha különleges körülmények közt, mondjuk háborúban találkoznak, semmit nem tudva a másik előéletéről? Mennyire téveszthető meg egy házastárs a közös élet alatt? Titkolható e, ha a feleség az ellenségnek dolgozik, a férj meg katonatiszt a háborúban? Felmentheti e a nőt, hogy amikor már felhagyna tevékenységével, kényszerítik annak folytatására? És a legfőbb kérdés: mit tehet egy férj, ha szereti feleségét, gyermeke anyját és mégis az életére kell(ene) törnie? A Szövetségesek úgy veti ezeket a kérdéseket, hogy közben fokozatosan enged bepillantást a lassan kibontakozó konfliktus és szörnyű összkép részleteibe. 

Kezdetben egy háborús kalandfilmet látunk: egy különleges feladattal Afrikába küldött, franciául tudó, kanadai repülős tiszt és egy kémnő közös akcióját illetve szenvedélyessé váló kapcsolatát. Később a helyszín áthelyeződik a háború sújtotta Londonba és a házassággá alakuló viszony, majd gyermekkel gazdagodó kapcsolat ideális szakaszba lép. Teljes a boldogság. Aztán azonban hirtelen minden megváltozik: a feleség múltja valami rémísztő fenyegetésként derül ki Max Vatan ezredes (Brad Pitt) és felettesei számára. Innentől a történet már inkább thriller, majd dráma, sokkoló dilemmával: mit tegyen a férj, ha hazája  iránti lojalitása és felesége (Marion Cotillard) iránti szerelme kerül a mérlegre? 

Sokak számára a felbukkanó morális dilemma nem igazi kérdés (számunkra sem az): ha szeretünk valakit és megbocsátunk neki, akkor még a bajban is mellette maradunk, még akkor is, ha hazánk vezetői szemében árulóvá válik és elpusztítandó személynek tekintik. Max Vatan mindent megtesz felesége megmentéséért és a végső katasztrófa már nem rajta múlik. A záró képsorok meghatnak és megráznak bennünket, ha akarjuk, ha nem, mert megvilágítják a tehetetlenség és szeretet kettősségének óriási fájdalmát ebben a nem mindennapi történetben.

Brad Pittet sokat bírálták a Szövetségesekben nyújtott alakításáért, ám 53 éves korához mérten, hihetetlen jó formában, hiteles alakítással jelenítette meg karakterét. Ugyanígy óriási alakított Marion Cotillard is, aki mintha erre a szerepre született volna. A Szövetségesek egy valóban egyedi sztori bemutató, megrázó háborús dráma, számtalan mélységgel és nagyszerű rendezéssel. Értékelésünk: 8 / 10.

8_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A Szövetségesek adatlapja a MAFAB oldalán itt található!

belyegkep_uj.jpg

2018.03.28.10:17 

***

4 komment
Címkék: Szövetségesek

47 méter mélyen (2017) [34.]

2018. március 27. 18:09 - Filmelemző

A 2016 -os Zátony után, a tavalyi év sem telt el cápás film nélkül, hiszen Johannes Roberts elkészítette a 47 méter mélyen -t (47 Meters Down), azzal a feltett szándékkal, hogy 89 percre a frászt hozza ránk. Azt kell hogy mondjam: sikerült neki, mert ez a film valóban nem hagy egy percre sem lazítani. Nagyjából a 25 perctől beindul a cselekmény és a sztori folyamatosan feszültségben tart az utolsó képkockáig. A kezdetben jó ötletnek tűnő, tengerbe eresztett vasketrecben zajló cápa-nézegetés hirtelen lázálomba fullad: a daru leszakad ugyanis a hajóról és a ketrec - benne két ijedt búvármaszkos lánnyal - a mélybe süllyed (pontosan 47 méter mélyre, a tenger fenekére). Ennyi spoiler nélkül is kiderül azok számára, akik nem vakok és meglátják a film promóját, plakátjait vagy megnézik előzetesét

47_meters.jpg

Kérdés azonban, hogy valóban jó film e a 47 méter mélyen és ha igen, mitől jó? Nos kétségtelen pozitívuma, hogy lényegesen realisztikusabb, mint a Zátony (jóval kevesebb meseszerű túlzást tartalmaz) és a 89 perces játékidőből 64 perc (azaz 70%) a víz alatt játszódik, ami azért elég egyedivé teszi még a cápás "műfajban" is. Amellett végig pörgős a rendezés, a problémák, események, nehézségek sorra, egymás után jönnek, egyetlen percnyi "pihenést" sem hagyva a néző számára. Johannes Roberts - aki idén a Hivatlanok 2 -vel vágott falhoz bennünket - mestere a feszültségfokozásnak, ami egyes jeleneteknél a tűréshatárainkat feszegeti. 

A 47 méter mélyen egy nagyon izgalmas, kőkemény akció-horror, mely másfél órára tökéletesen kikapcsolja az embert, mert annyi izgulni valót ad, hogy semmi másra nem tudunk közben gondolni, csak a cselekményre. Izgulunk ugyanis a két csajért, hogy ne fulladjanak meg, izgulunk, hogy megússzák a cápákkal való találkozást, hogy feljussanak és hogy életben maradjanak. Közben láthatunk 7 méteres nagy fehér cápákat, csinos lányokat, végtelen, két tengert, rengeteg mélyvizi felvételt és néha úgy érezzük, mi is ott vagyunk lent, magányosan, kétségbeesve, jeges rémületben, a lányokkal. 

A cápák félelmetesek, hatalmasak, rémisztőek, de sajnos sokkal kevesebbszer bukkannak fel, mint ahányszor a forgatókönyv lehetőséget adna rá. Az igazság az, hogy Roberts rengeteg "ziccert" kihagyott ezen a téren: lényegesen véresebb és sokkolóbb is lehetett volna az egész, ha kicsit jobban "rámegy" a cápatámadásokra. De talán nem akarta túltolni a dolgot és a hangsúlyt megosztotta a fulladásveszély (elfogyó oxigén) plusz a feljönni képtelenség (keszonbetegség) illetve a nagy fehér cápák okozta rettegés között. 

Ami a szereplőket illeti: nyilván nem a nagy ívű színészi alakítások filmjéről van szó, de Mandy Moore és Claire Holt azért mindent megtesznek, amit tudnak. Sajnos a férfi nézők ezúttal nem kapnak olyan vizuális élményt, mint a Zátonynál, Blake Lavely fürdőruhás testének 87 percen át való bámulásának katarzisa. 

Összességében a 47 méter mélyen egy nagyon feszített, izgalmas és hihető sztori, amit minden cápás film kedvelőnek ajánlunk. [You tube video elemzés a filmről

Értékelésünk: 7.5 / 10

7_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A 47 méter mélyen adatlapja a MAFAB oldalán itt található!

belyegkep_uj.jpg

2018.03.26.18:10. 

***

2 komment

Borotvaélen (2012) - egy kiválóan megrendezett, izgalmas krimi [33.]

2018. március 23. 12:15 - Filmelemző

Asger Leth, tehetséges dán rendező, forgatókönyvíró és operatőr egy egészen kivételesen jó krimit alkotott 2012-ben, Borotvaélen (angolul: Man on a Ledge - Egy ember a párkányon) címmel. A történet zseniálisan összerakott, a rendezés kiemelkedő és a főszereplők játéka is élvezetes, mégpedig Sam Worthington (Terminátor - 2009), Ed Harris (A szikla) és a gyönyörű Elizabeth Banks (Éhezők viadala) közreműködésével. 

borotvaelen.JPG

A sztori szerint egy rendőrtiszt, bizonyos Nick Cassidy (Sam Worthington) azért kerül börtönbe, mert nem akadályoz meg egy nagy-értékű rablást, egy kivételesen nagy gyémánt eltulajdonítását, mégpedig a milliomos David Englandertől (Ed Harris). Nicknek persze megvan a maga verziója az ügyről: azt állítja, hogy ártatlan és valójában a milliomos Englander maga lopta el a saját gyémántját, hogy aztán bezsebelje a biztosítási díjat (önrablás). Igaza bizonyítása érdekében megszökik a börtönből és egy New-Yorki szállodához hajt, ahol egy huszadik emeleti ablakpárkányra kiállva jelentős figyelmet és média-érdeklődést okoz. Miközben a sajtó és a TV csatornák, illetve az utcán kialakuló több százas csődület öngyilkossági kísérletét figyeli, addig testvére és annak gyönyörű barátnője, Angie (Genezis Rodriguez) megpróbálják feltörni Englander széfjét, hogy bemutassák a világnak: íme itt a gyémánt, nem is lopták el valójában. Azt remélik, hogy akciójukkal elérhetik a Nick elleni vádak elejtését és így kiszabadulását. Az egészben kulcs-szerepet kap a csinos nyomozónő Lydia Mercer (Elizabeth Banks), akit ugyan nem avatnak be a tervbe, ám felhasználnak arra, hogy időt nyerjenek a rendőrség türelmetlenebb és radikális lépéseket követelő tisztjeivel szemben. Furcsa kapcsolatuk a játékidő nagy részét felölelő sajátos párbeszédekben fejeződik ki, melyek különleges színt adnak az egészhez. Ahogyan például Nick felkelti Lydia érdeklődését, majd elnyeri bizalmát - afféle film a fimben feeling keretében - szórakoztató pszichológiai kísérletté teszi beszélgetéseiket.

A film fordulatos cselekménye garantálja, hogy egy pillanatra se fulladjon unalomba a történet, mert mindig újabb és újabb információk, meghökkentő helyzetek "csepegtetésével" köti le a nézőt. Látványosak az akciók, pörgősek a párbeszédek és annak ellenére is mozgalmas az egész, hogy valójában maga a sztori önmagában egy "agyalásra" kihegyezett lineáris eseménysor.

A sok meglepetés dacára a film legvége is tartogat váratlan jeleneteket és egy legvégső csattanót is kapunk. Elismerés illeti Sam Worthington játékát, aki egyszerre tud akcióhős, moralista és karizmatikus hős lenni, miközben a szálak mozgatójaként a film legravaszabb karakterét is megjeleníti. Ugyancsak színvonalas Elizabeth Banks játéka, aki a tőle szokatlan karakterben is megállja a helyét.

Összességében a  Borotvaélen egy erős és ütős akció-krimi, mely egyszerre tudja elvarázsolni a csavaros sztorikra, elgondolkodtató helyzetekre fogékony mozirajongók és az akciómániás adrenalin-függők figyelmét. Értékelésünk, erős 8 / 10 pont.

8_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A Borotvaélen adatlapja a MAFAB oldalán itt található!

belyegkep_uj.jpg

2018.03.23.12:10. 

***

Szólj hozzá!
Címkék: Borotvaélen

Kincsem (2017) - egy modernizált XIX. századi sztori [32.]

2018. március 06. 12:35 - Filmelemző

Éppen egy éve, azaz tavaly márciusban került a hazai mozikba Herendi Gábor romantikus kalandfilmje, a nemzeti büszkeségünknek is tekinthető, világhírű versenyló történetét és a köré rendezett karakterek szerelmi sztoriját bemutató Kincsem. A történet egyszerre történelmi kitekintés a Kiegyezés utáni évek Magyarországára, szerelmi dráma két arisztokrata fiatal közt és különleges eseménysor, mely egy fantasztikus teljesítményekre képes versenyló győzelmi sorozatát mutatja be az 1870-es években. A forgatókönyv mindhárom területen hasonló arányok mentén "egyensúlyoz", bár nem egyforma sikerrel. A történelmi hitelesség például szinte zéró, Kincsem bemutatása erősen problémás, viszont a szerelmi szál szórakoztató, színes és élvezetes. EZ az, ami feldobja minden idők legdrágább magyar filmjét és kárpótol bennünket a három milliárdos (!) költségvetésért.

kincsem3.jpg

Ami az elrontott történelmi kitekintést és hitelességet illeti: a ruhák, felszerelések, zenék, táncok helyszínek enyhén szólva sem Kiegyezés koriak (nem beszélve Nagy Ervin ultramodern napszemüvegéről és fess bőrzakóiról) de a legnagyobb probléma ezen a téren inkább az, hogy a karakterek viselkedése, beszédstílusa és motiváltsága sem felel meg az említett korszaknak. Ferenc József magányos, kíséret és testőrség nélküli megjelenése, bratyizóan bizalmaskodó stílusa köszönőviszonyban sincs a valósággal. A merev, konzervatív, 1853-as merényletkísérlete óta egyedül sehol meg nem jelenő császár alakja teljesen "félre ment", mint ahogyan az is, ahogyan a két rivális: Blaskovich gróf és Oettingen báró konfliktusába pitiáner módon beavatkozik. Apropó gróf, ... a készítők grófot "faragtak" Blaskovich Ernő, vidéki lótenyésztőből (Kincsem gazdájából) feltehetőleg azért, hogy kiegyenlítettebb főnemesi versengéssé, magasztosabb viszállyá és Nagy Ervin szempontjából úriasabban megjeleníthető konfliktussá magasztosítsák a film legfőbb ellentétét: az osztrák Oettingenek és a magyar (?) Blaskovichok harcát.

kincsem1.JPG

Ami Kincsemet illeti: láthatóan több lovat használtak a forgatás során, ami sajnos a nézők számára is észrevehető, csak úgy mint az, hogy néhány alkalommal mén is került a világhírű kanca dublőrei közé. (Kincsem kanca volt, így nem tekinthető éppen "tökös lépésnek" egy másik nembe tartozó lóval helyettesíteni.) Mindezen túl azonban a lóverseny-jelenetek látványosra és izgalmasra sikeredtek.

A szerelmi szál , Nagy Ervin és Petrik Andrea alakítása valóban meggyőző, sőt a köztük "izzó levegő", sziporkázó párbeszédek sora kifejezetten feldobják a filmet. A fiatal Blaskovich gróf (Nagy Ervin) az 1848/49-es szabadságharcot követő megtorlás során veszíti el édesapját és családi vagyonát, melyet eleinte meg sem próbál visszaszerezni és inkább a kicsapongó életmód lehetőségeinek kiaknázása érdekli. Szeretőket tart, kuplerájokba jár, italozik és elherdálja minden pénzét. Életének ebben a szakaszában csak mellékszálat jelent számára a lovakkal való foglalkozás. Ám egy nap meglátja a megfékezhetetlen Kincsemet és elhatározza: ennek a különleges lónak szenteli minden idejét. Megszelídíti (és nem betöri), majd valódi versenylóvá teszi. Közben megismeri legfőbb riválisa, Oettingen báró gyönyörű leányát, Klarat (Petrin Andrea) aki szintén a lovaknak él és aki rövid időre - apja vagyonának segítségével - még Kincsemet is "elhalássza" előre. Blaskovich báró kezdetben nehezen tud nem úgy tekinteni a nőre, hogy az édesapja gyilkosának lánya. Idővel azonban változik viszonyuk: kölcsönösen elismerik egymás jó tulajdonságait, majd lassan kialakul köztük egy szenvedélyes szerelem.

kincsem2.jpg

A Kincsem egy szórakoztató szerelmi történet, melyben lehet ugyan hibákat keresni (és találni), de ha inkább élvezni akarjuk, akkor könnyen átadhatjuk magunkat Petrik Andrea és Nagy Ervin játékának, mely egyszerre szenvedélyes, romantikus és szellemes. Elismerés illeti a többi szereplőt is: Gáspár Tibor hitelesen alakítja báró Oettingent, Gyabronka József pedig Blaskovich gróf segítőjét (és barátját).

A film leginkább tetszetős és leginkább élvezetes része Blaskovich gróf átalakulása és osztrák riválisa fölé emelkedése, miközben Kincsemnek köszönhetően szinte mindent elér, például a győzelmet és vagyona visszaszerzését is. Úgy tűnik egyedül Klara nem lehet övé, de a végkifejlet ezt is megoldja. Romantikus, meseszerű az egész, mégsem elcsépelt vagy közhelyes, mert a főszereplők játéka valahogy működőképessé és hihetővé varázsolja a történetet. Értékelésünk: 7,5 / 10

7_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található

belyegkep_uj.jpg

***

 

3 komment

Három óriásplakát Ebbing határában (2017) [31.]

2018. március 04. 14:52 - Filmelemző

Műfaját tekintve drámaként került a világ mozijaiba, a "Three Billboards Outside Ebbing, Missouri" (Három óriásplakát Ebbing határában) és a kritikusoknál szinte azonnal sikert aratott. A filmrajongók körében valamivel mérsékeltebb volt a lelkesedés, de náluk is bőven átlag feletti eredményeket produkált. Az IMDb -n 152 ezer szavazat után most is 8,3 ponton áll. Kérdés azonban: mi a sztori titka? Mitől annyira jó, illetve tényleg annyira jó e, mint ahogyan sokan állítják? Nos, első megtekintésre elmondhatjuk: valóban különleges és elgondolkodtató filmről van szó. Az Amerikai Filmakadémia 7 kategóriában jelölte Oscar díjra (viszont cikkünk megírásakor még nem tudjuk, hogy nyert e és ha igen hány szobrocskát).

ebbing1.jpg

A történet megtekintése után az első gondolat az volt bennem, hogy ebben a sztoriban nyomorult életű emberek felülemelkedését láthatjuk saját sorsuk gyötrelmein. A kulcsszereplők ugyanis olyan hétköznapi emberek, akik egytől egyig saját démonaikkal és élethelyzeteikkel küszködnek (végig a film alatt). A főszereplő, Mildred egy átlag 60 éves vidéki, amerikai nő, aki óriási traumán esik át, amikor 7 hónappal korábban elveszíti kamasz lányát. A megrázó eset előtt az idősödő nő, férjétől elválva, maga neveli tizenéves gyermekeit ám egy nap, 16-18 körüli lányát ismeretlenek brutálisan megerőszakolják, majd megölik és elégetik. A katasztrófa után Mildred kőkeményen tartja magát, miközben másik gyermekét szintén kamasz fiát neveli tovább.

A másik főszereplő a helyi serif, Willoghby (Woody Harrelson), aki ugyan ideálisnak tűnő életet él, hiszen gyönyörű, fiatal felesége szereti, gyermekei imádják és a kisváros lakói is tisztelik, ám hasnyálmirigy rákkal küzd így már sajnos nem sok ideje van hátra. Helyettese, Dixon (Sam Rockwell) fura, gyűlölködő figura, aki egészséges ugyan, de ő meg magányosan, feleség, vagy barátnő nélkül, gyermektelenül, tengődik idős édesanyjával. Mindene a munka, de idővel azt is elveszti. Mindannyian boldogtalanok, szerencsétlenek. 

Mildred azonban kiemelkedik közülük, amikor elhatározza: tesz valamit azért, hogy lánya gyilkossági ügyében végre történjen valami elmozdulás és kibérel a városhoz vezető út mentén (ahol lánya is meghalt) három hatalmas hirdetőtáblát, melyekre provokáló feliratokat helyeztet el:

Miközben haldoklott, megerőszakolták.

Még mindig nem tartóztattak le senkit.

Hogy lehet ez, Willoughby rendőrfőnők?

A hatás azonnali: a rendőrök rögtön megpróbálják kideríteni, ki a táblák bérlője. Ám miközben erre rájönnek, az is kiderül számukra, hogy a plakátok valójában nem sértenek semmilyen törvényt (bár őszintén szólva bennünk azért felmerült a személyiségi jogok megsértése, a rágalmazás, illetve a hitelrontás esete, ha Magyarországon tennének ki egy rendőrfőnökről hasonló feliratokat.) A filmbeli városka élete felbolydul: a többség a közkedvelt rendőrfőnök pártjára áll, még a helyi fogorvos is a lehető legdurvábban bánik Mildreddel (amiért azért megfizet rendesen). 

ebbing2.jpg

Miközben továbbra sem sikerül kideríteni a gyilkosok kilétét (erre a film végéig nem kerül sor) a film fő karakterei hihetetlen fejlődésen mennek keresztül, Martin McDonagh rendező EBBEN óriásit alkot. A serif felülemelkedik az őt vádoló táblák okozta sérelmeken, nagyvonalú lesz Mildreddel, csakúgy mint halála előtt megírt levelében, melyben helyettesét jó rendőrnek minősíti és szeretetre inti a sok gyűlölet helyett. Számomra Willoghby serif a sztori legnagyobb karaktere és legnagyobb formátumú alakja. Hasonlóan pozitív figura Dixon is, aki a levelet követően megváltozik, igaz emberré válik és segíteni próbál Mildred ügyében. Végül óriási karakter maga Mildred is, aki mérhetetlen tartással, büszkeséggel és erővel viseli sorsát, igazáért küzdve a végsőkig. 

Hármójuk sorsát figyelve a néző akaratlanul is önmagába néz és megfogalmaz egy kérdést: " ... valóban annyi panaszkodni valóm van és tényleg annyira rossz az életem, mint olykor hiszem?" Ösztönösen tisztelni kezdjük a szereplőket, az életét bátran eldobó serifet, a lányáért és igazáért harcoló magányos családanyát és a saját korlátain átlépő serif-helyettest. 

Ami a színészi teljesítményeket illeti, mindhárom kulcsfigura megformálója óriási alakít: fantasztikus Frances McDormand, Woody Harrelson és Sam Rockwell is. Kétségtelenül maradandót nyújtanak, olyasmit, amire a moziból kijövetel után is még hetekig emlékezünk, sőt később is "bennünk marad". (Talán örökre.) A történet, a rendezés és a játék is nagyívű, értékes sőt földhöz vágó. A tanulság pedig egyszerre fogható meg a három kulcsfigura élete szempontjából: küzdeni kell igazunkért, fejet felszegve, az életben mindig a szépet, a jót és a szeretetet kell észrevennünk és végül: csak akkor lehetünk teljes emberek, ha olykor képesek leszünk felül emelkedni önmagunkon.

Azok számára, akik képesek befogadni a történet üzeneteit, ez a film nem egy egyszerű dráma, hanem egy óriási útravaló élete folytatásához és ha van valami, ami Oscart érdemel(ne), akkor ez mindenképpen. Értékelésünk: 8 / 10. 

 8_csillag.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található

belyegkep_uj.jpg

***

6 komment
süti beállítások módosítása