Kódjátszma (2014) egy különleges film [3.]

2017. december 10. 15:25 - Filmelemző

Morten Tyldom 2014 -es életrajzi drámája, mely igaz története alapul és a The Imitation Game címen lett világhírű film, több szempontból is különleges alkotás. Először is a második világháborús események hátterét egy soha nem látott szemszögből ábrázolja: a névtelenül és titokban dolgozó kódfejtők méltatlanul elfeledett, ám hihetetlenül fontos küzdelme szemszögéből. Ezek a férfiak és nők a német Enigma kódológép működésének megfejtésével meghatározó módon segítették a háború nagy csatáinak és hadműveleteinek sikerét (Sztálingrád, Normandia, Ardennek) miközben rengeteget tettek emberek millióinak megmentéséért és a háború évekkel való lerövidítéséért. Ennek dacára a történelem nem őrizte meg nevüket, alakjukat emléküket és óriási eredményeiket, sőt egyikük esetében megbocsáthatatlan módon még a tragikusan korai halál eljövetelét is hagyta megtörténni. 

kodjatszma.jpg

A film különleges a történetfűzés miatt is és a főszereplő, Benedict Cumberbatch emlékezetes alakítása okán. A központi figurát, Alan Turing matematikust megjelenítő Cumberbatch elképesztő hitelességgel mutatja meg a figura sokrétűségét: a benne rejlő kétségeket, vívódásokat és érzelmeket. A homoszexualitása miatt állandó félelemben élő férfi (aki szexuális orientációja miatt ebben a korszakban még büntethető deviánsnak számít) matematikai zseni, a világ legjobb kódfejtője, ugyanakkor emberi kapcsolatait illetően nem egy közkedvelt ember. Az MI6 titkos bázisán tevékenykedő kódfejtő társai csak nagyon nehezen fogadják be, ám idővel felismerik benne a kivételes tehetséget és hihetetlen segítőkészséget. Turing sajátos kapcsolata Joan Clarke (Keira Knightley) kódfejtő kisasszonnyal a film egyik színfoltja. Barátságuk két intelligens ember furcsa viszonya, melynek során egy szorongásokkal küzdő férfi és egy nőként nehezen érvényesülő hölgy egymásban találja meg a problémáik leküzdéséhez szükséges támaszt. Az a jelenet, melyben Joan Clarke úgy lép be az MI6 irodájába, mint az újságban elhelyezett rejtvény egyetlen női megfejtője, a film egyik legjobb scene -je. Benne van a korszak nőket lebecsülő hozzáállása is, hiszen a kémelhárítás tisztjei hitetlenkedve fogadják a férfiakat lepipáló hölgy ügyességét. 

A Kódjátszma több zseniális fordulatot is bemutat, melyekben a kémvilág rejtélyekkel teli mozgalmassága élvezhető. Bár kevés akciót láthatunk - talán csak Turing elleni állandó letartóztatási kísérleteket kivéve - mégis mozgalmas a film. Nyomon követhetjük, amint Turing rájön az Enigma feltörésének módjára és közös sikerük beteljesedésére. Ugyanakkor a befejezés sokkoló: láthatjuk, hogy miként lesz fontosabb a társadalom számára egy különleges ember homoszexualitása annál az érdemnél, amit az emberiségért tett. 

A filmet ajánljuk az elgondolkodást szerető filmrajongóknak, a kémvilág kedvelőinek és a világháborús korszak speciális megjelenítését szerető mozinézőknek. 

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található

***

belyegkep_uj.jpg

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekroviden.blog.hu/api/trackback/id/tr2713469729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Recensens 2017.12.10. 16:02:17

Ez a film egyszerre társadalomkritika, pszichológiai elemzés, életrajz és kémhistória. Sok szintje és mélysége van, Benedict Cumberbatch pedig tényleg zseniális benne. A kódjátszma igazi "filmcsemege".

Filmelemző 2017.12.10. 16:22:48

@Leon Uris: Teljesen egyetértek. Választékos és igényes szórakozás.

CriticalMaster 2017.12.11. 17:54:44

Szinte hihetetlen, hogy annak a maréknyi kódfejtőnek mennyi sikert köszönhettek a nyugati szövetségesek. Számtalan nagy csata dőlt el annak köszönhetően, hogy előre tudtak a németek hadmozdulatairól és időben felkészülhettek azokra.

Equalizer 2017.12.11. 17:57:35

@Sir lovag: Az benne a zseniális, hogy két éven keresztül úgy tudták használni a dekódolást, hogy a németek nem jöttek rá.

Filmelemző 2017.12.11. 17:59:15

@Sir lovag: Igen, rengeteget köszönhettek nekik, mégsem tanítják őket az iskolában (pedig megérdemelnék). Ráadásul épp a legnagyobb kódfejtő-zsenit, akinek az Enigma megfejtése köszönhető, még öngyilkosságba is hajszolt a rendszer.

Könyvkuczkó 2017.12.11. 20:47:24

Mint film, nekem tetszett. Mint tudományos tényeken alapuló történelemfilm, vagy mint könyvadaptáció, már nem annyira.
Természetesen értem, hogy egy 800 oldalas életrajzot nem lehet belesűríteni egy két órás filmbe ferdítés nélkül, de itt helyenként túl sokat költöttek hozzá.
Olyasmit adtak Alan Turing szájába, ami az egyéniségéből elvett. A munkája csapatmunka eredménye volt, nem pedig önálló. Nem ő jelentkezett a munkára, hanem ahogy leszállt a hajóról az USA-ból hazafelé, vitték is leszerződtetni. Mindig kiemelte, hogy csapatban dolgozott, sosem tartotta meg saját magának az érdemeit. Sokkal nagyobb, átfogóbb tudással rendelkezett, mint mutatják, és szerény, visszahúzódó, félénk ember volt, sajátos humorérzékkel. A számítógépet Neumann Jánosnak tulajdonítják, aki látta Turing értekezéseit, egyes elveit magáévá is tette. Csak épp az amerikaiaknak több pénze volt, és a háború sem károsította őket annyira...
A filmben Turing erősen Asperger szindrómát mutat, erről azonban egyetlen szó sem volt a könyvben. Befelé forduó volt, de nem volt ennyire esetlen szociálisan.
Az volt az érzésem, izgalmasabbá akarták tenni kitalált kettős ügynökkel, MI6-szel, és a matematikusok nemzetbiztonsági döntéseivel (ami egyáltalán nem az ő munkakörük volt). Pedig a munkássága, gondolatai így is elég érdekesek voltak.
Azért a lényének jó részét sikerült megragadni, ahogy előrelátó gondolatait is. Örülök, hogy emléket állítottak neki, igen jó színészeket választva. Kiemelném még a film hangulatának alaphangot adó zenét, képi világot is, ami nekem nagyon tetszett.

Filmelemző 2017.12.12. 00:29:41

@BubuMaczkó: jó meglátások, bár én sajnos a könyvet nem olvastam. De ezek utám nagy kedvet kaptam hozzá.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2017.12.12. 05:23:28

@BubuMaczkó: Neumannak azt a számítógép-architektúrát tulajdonítjuk, ami ma meghatározza az összes ilyen eszközünk működését.

Könyvkuczkó 2017.12.12. 10:23:14

@Filmelemző: A könyv olvasásakor nem árt egy matematikus a közelben, sok mindent meg tud magyarázni :)

Könyvkuczkó 2017.12.12. 10:26:54

@Before: A köznyelv sajnos a számítógépet magát Neumannak tulajdonítja.
A könyv szerint vannak ebben olyan elemek a Neumann-féle szerkezetben olyan elvi dolgok, amiket Turing előbb leírt. Nem Neumann érdemeit szeretném kissebbíteni, ez egy verseny volt, ahol ő előnnyel indult. Turingot amúgyis ez érdekelte, hogy a biológiai, fizikai, kémiai kérdéseire választ kaphasson, és egy olyan eszköze legyen, amivel könnyen számolhat. De ettől még az érdemeit el kell(ene) ismerni.

Harper. 2017.12.12. 14:12:29

Aki tanulni tudott a filmből, az három dologgal biztosan gazdagodott:

1. Megtudta, hogy a II. vh. alatt a "névtelen" kódfejtőknek milyen rengeteget köszönhetett az emberiség.

2. Megismerte Alan Turing nevét, aki a német Enigmát megfejtette.

3. Megtudta, hogy milyen méltatlan sors jutott a világ legjobb kódfejtőjének olyasmiért, amiről nem is tehet.