Kódjátszma (2014) egy különleges film [3.]

2017. december 10. 15:25 - Filmelemző

Morten Tyldom 2014 -es életrajzi drámája, mely igaz története alapul és a The Imitation Game címen lett világhírű film, több szempontból is különleges alkotás. Először is a második világháborús események hátterét egy soha nem látott szemszögből ábrázolja: a névtelenül és titokban dolgozó kódfejtők méltatlanul elfeledett, ám hihetetlenül fontos küzdelme szemszögéből. Ezek a férfiak és nők a német Enigma kódológép működésének megfejtésével meghatározó módon segítették a háború nagy csatáinak és hadműveleteinek sikerét (Sztálingrád, Normandia, Ardennek) miközben rengeteget tettek emberek millióinak megmentéséért és a háború évekkel való lerövidítéséért. Ennek dacára a történelem nem őrizte meg nevüket, alakjukat emléküket és óriási eredményeiket, sőt egyikük esetében megbocsáthatatlan módon még a tragikusan korai halál eljövetelét is hagyta megtörténni. 

kodjatszma.jpg

A film különleges a történetfűzés miatt is és a főszereplő, Benedict Cumberbatch emlékezetes alakítása okán. A központi figurát, Alan Turing matematikust megjelenítő Cumberbatch elképesztő hitelességgel mutatja meg a figura sokrétűségét: a benne rejlő kétségeket, vívódásokat és érzelmeket. A homoszexualitása miatt állandó félelemben élő férfi (aki szexuális orientációja miatt ebben a korszakban még büntethető deviánsnak számít) matematikai zseni, a világ legjobb kódfejtője, ugyanakkor emberi kapcsolatait illetően nem egy közkedvelt ember. Az MI6 titkos bázisán tevékenykedő kódfejtő társai csak nagyon nehezen fogadják be, ám idővel felismerik benne a kivételes tehetséget és hihetetlen segítőkészséget. Turing sajátos kapcsolata Joan Clarke (Keira Knightley) kódfejtő kisasszonnyal a film egyik színfoltja. Barátságuk két intelligens ember furcsa viszonya, melynek során egy szorongásokkal küzdő férfi és egy nőként nehezen érvényesülő hölgy egymásban találja meg a problémáik leküzdéséhez szükséges támaszt. Az a jelenet, melyben Joan Clarke úgy lép be az MI6 irodájába, mint az újságban elhelyezett rejtvény egyetlen női megfejtője, a film egyik legjobb scene -je. Benne van a korszak nőket lebecsülő hozzáállása is, hiszen a kémelhárítás tisztjei hitetlenkedve fogadják a férfiakat lepipáló hölgy ügyességét. 

A Kódjátszma több zseniális fordulatot is bemutat, melyekben a kémvilág rejtélyekkel teli mozgalmassága élvezhető. Bár kevés akciót láthatunk - talán csak Turing elleni állandó letartóztatási kísérleteket kivéve - mégis mozgalmas a film. Nyomon követhetjük, amint Turing rájön az Enigma feltörésének módjára és közös sikerük beteljesedésére. Ugyanakkor a befejezés sokkoló: láthatjuk, hogy miként lesz fontosabb a társadalom számára egy különleges ember homoszexualitása annál az érdemnél, amit az emberiségért tett. 

A filmet ajánljuk az elgondolkodást szerető filmrajongóknak, a kémvilág kedvelőinek és a világháborús korszak speciális megjelenítését szerető mozinézőknek. 

Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található

***

belyegkep_uj.jpg

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekroviden.blog.hu/api/trackback/id/tr1913469729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scriptor_ 2017.12.10. 16:02:17

Ez a film egyszerre társadalomkritika, pszichológiai elemzés, életrajz és kémhistória. Sok szintje és mélysége van, Benedict Cumberbatch pedig tényleg zseniális benne. A kódjátszma igazi "filmcsemege".

Filmelemző 2017.12.10. 16:22:48

@Leon Uris: Teljesen egyetértek. Választékos és igényes szórakozás.

Argus_ 2017.12.11. 17:54:44

Szinte hihetetlen, hogy annak a maréknyi kódfejtőnek mennyi sikert köszönhettek a nyugati szövetségesek. Számtalan nagy csata dőlt el annak köszönhetően, hogy előre tudtak a németek hadmozdulatairól és időben felkészülhettek azokra.

De Wer 2017.12.11. 17:57:35

@Sir lovag: Az benne a zseniális, hogy két éven keresztül úgy tudták használni a dekódolást, hogy a németek nem jöttek rá.

Filmelemző 2017.12.11. 17:59:15

@Sir lovag: Igen, rengeteget köszönhettek nekik, mégsem tanítják őket az iskolában (pedig megérdemelnék). Ráadásul épp a legnagyobb kódfejtő-zsenit, akinek az Enigma megfejtése köszönhető, még öngyilkosságba is hajszolt a rendszer.

Filmelemző 2017.12.12. 00:29:41

@BubuMaczkó: jó meglátások, bár én sajnos a könyvet nem olvastam. De ezek utám nagy kedvet kaptam hozzá.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2017.12.12. 05:23:28

@BubuMaczkó: Neumannak azt a számítógép-architektúrát tulajdonítjuk, ami ma meghatározza az összes ilyen eszközünk működését.

Harper. 2017.12.12. 14:12:29

Aki tanulni tudott a filmből, az három dologgal biztosan gazdagodott:

1. Megtudta, hogy a II. vh. alatt a "névtelen" kódfejtőknek milyen rengeteget köszönhetett az emberiség.

2. Megismerte Alan Turing nevét, aki a német Enigmát megfejtette.

3. Megtudta, hogy milyen méltatlan sors jutott a világ legjobb kódfejtőjének olyasmiért, amiről nem is tehet.
süti beállítások módosítása