Morten Tyldom 2014 -es életrajzi drámája, mely igaz története alapul és a The Imitation Game címen lett világhírű film, több szempontból is különleges alkotás. Először is a második világháborús események hátterét egy soha nem látott szemszögből ábrázolja: a névtelenül és titokban dolgozó kódfejtők méltatlanul elfeledett, ám hihetetlenül fontos küzdelme szemszögéből. Ezek a férfiak és nők a német Enigma kódológép működésének megfejtésével meghatározó módon segítették a háború nagy csatáinak és hadműveleteinek sikerét (Sztálingrád, Normandia, Ardennek) miközben rengeteget tettek emberek millióinak megmentéséért és a háború évekkel való lerövidítéséért. Ennek dacára a történelem nem őrizte meg nevüket, alakjukat emléküket és óriási eredményeiket, sőt egyikük esetében megbocsáthatatlan módon még a tragikusan korai halál eljövetelét is hagyta megtörténni.
A film különleges a történetfűzés miatt is és a főszereplő, Benedict Cumberbatch emlékezetes alakítása okán. A központi figurát, Alan Turing matematikust megjelenítő Cumberbatch elképesztő hitelességgel mutatja meg a figura sokrétűségét: a benne rejlő kétségeket, vívódásokat és érzelmeket. A homoszexualitása miatt állandó félelemben élő férfi (aki szexuális orientációja miatt ebben a korszakban még büntethető deviánsnak számít) matematikai zseni, a világ legjobb kódfejtője, ugyanakkor emberi kapcsolatait illetően nem egy közkedvelt ember. Az MI6 titkos bázisán tevékenykedő kódfejtő társai csak nagyon nehezen fogadják be, ám idővel felismerik benne a kivételes tehetséget és hihetetlen segítőkészséget. Turing sajátos kapcsolata Joan Clarke (Keira Knightley) kódfejtő kisasszonnyal a film egyik színfoltja. Barátságuk két intelligens ember furcsa viszonya, melynek során egy szorongásokkal küzdő férfi és egy nőként nehezen érvényesülő hölgy egymásban találja meg a problémáik leküzdéséhez szükséges támaszt. Az a jelenet, melyben Joan Clarke úgy lép be az MI6 irodájába, mint az újságban elhelyezett rejtvény egyetlen női megfejtője, a film egyik legjobb scene -je. Benne van a korszak nőket lebecsülő hozzáállása is, hiszen a kémelhárítás tisztjei hitetlenkedve fogadják a férfiakat lepipáló hölgy ügyességét.
A Kódjátszma több zseniális fordulatot is bemutat, melyekben a kémvilág rejtélyekkel teli mozgalmassága élvezhető. Bár kevés akciót láthatunk - talán csak Turing elleni állandó letartóztatási kísérleteket kivéve - mégis mozgalmas a film. Nyomon követhetjük, amint Turing rájön az Enigma feltörésének módjára és közös sikerük beteljesedésére. Ugyanakkor a befejezés sokkoló: láthatjuk, hogy miként lesz fontosabb a társadalom számára egy különleges ember homoszexualitása annál az érdemnél, amit az emberiségért tett.
A filmet ajánljuk az elgondolkodást szerető filmrajongóknak, a kémvilág kedvelőinek és a világháborús korszak speciális megjelenítését szerető mozinézőknek.
Ha érdekesnek találtad, várunk a Facebook oldalunkon is!
A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található
***